Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Balog Iván: Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre?
Balog Iván Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre? 2. Bibó Szegeden nemcsak egyes emberi kapcsolatokból merített, hanem szellemi hatások is érték. Apja e téren is meghatározó volt: bár csak amatőr tudós volt, sokat foglalkozott néplélektannal (Huszár-Litván-S. Varga, 1995: 23), s így ő volt az első, akitől Bibó indíttatást kapott ahhoz a pszichologizáló szemlélethez, amely egész munkásságának egyik legfőbb jellemzője. Termékenyítő volt számára az is, hogy a piaristák teljesítményelvűek voltak, az iskola pedig tele volt szabadgondolkodó tanárokkal (Huszár-Litván-S. Varga, 1995: 28), akik önálló véleményformálásra, kísérletezésre buzdították diákjaikat. Bibó ennek megfelelően számos önképzőköri dolgozatot írt - ezek közül többet kitüntetéssel abszolvált (Kovács 2004, 24-40) -, és első publikációja is, amelyben a reformáció jelentőségét méltatta (Bibó, 1928), az alma mater falai közt született. A Reitzer Bélával kötött barátság annyiban volt meghatározó Bibó számára, hogy furcsa módon zsidó barátja is megerősítette abban, hogy 1944 előtt a zsidóságot Németh László: Kisebbségben (Németh, 1939) című munkájának szemüvegén keresztül szemlélte, hiszen ezzel vele az időközben kikeresztelkedő Reitzer is egyetértett. Ebben a szellemben készítettek a Március Front programjához tervezeteket (Huszár, 1991:78-96). Amikor viszont kiderült, hogy Reitzer munkaszolgálatosként elpusztult, ez - más tényezőkkel együtt - önvizsgálatra késztette Bibót, ami döntően hozzájárult nagy zsidókérdés-tanulmánya megírásához (Balog, 1999; Balog, 2004: 190-271; Bibó, 1986:621-811). Az Erdei Ferenccel történt megismerkedésének nagy szerepe volt Bibó politikai nézeteinek átalakulásában. Mint láthattuk, már ekkor sem szimpatizált a rendies rangtudattal, amely az úriembert az ún.„egyszerű emberek"fölé emeli - de ebből nem vont le messzemenő következtetéseket a fennálló rend megváltoztatására vonatkozóan, mert ekkor még nem volt baloldali. Gondolkodásában ekkor erőteljesen volt jelen az az elképzelés, hogy a tömegtársadalom kihívásával szemben szükség van egy minőségi elitre2 (Huszár-Litván-S. Varga, 1995: 30). Ezért döbbent meg, amikor Erdei rávilágított: a Nagyatádi-féle párt nem is igazi parasztpárt, nem képviseli eléggé a parasztok érdekeit (Huszár-Litván-S. Varga, 1995:29). Erdei Ferenc ébresztette rá, hogy mennyire társadalomalatti helyzetben van a magyar parasztság, és hogy ezen a kozmetikázás mit sem segít. így indult el Bibó azon az úton, amelynek végén a Márciusi Front programtervezeteinek egyik szerzője, majd parasztpárti politikus lett. A legjelentősebb inspirációt Bibó István intellektuális fejlődésére Szegeden, a jogi egyetemen tanára, Horváth Barna jogfilozófus nyújtotta. Horváth volt az ún. szegedi iskola megalapítója, amelyhez rajta és Bibón kívül más tanítványai: Vas Tibor és Szabó József is tartoztak. Horváth a legnagyobb mértékben szinoptikus jogelméletével (Horváth 1937; Zsidai 2008a; 2008b), illetve az ehhez közel álló ún. társadalmi értéktannal hatott szerzőnkre. Eszerint a végső értékek elménk számára megismerhetetlenek, ezért eldönthetetlen, hogy ellentéteik kibékíthetetlenek-e, avagy sem. A nem végső értékekről viszont annyit tudhatunk, hogy visszavezethetőek egymásra. Ebből következik, hogy ellentéteik is áthidalhatóak (Horváth, 125
