Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Horváth Ferenc: A szegedi vár bontása. A vár helye és szerepe a szegediek gondolkodásában
A szegedi vár bontása. A vár helye és szerepe a szegediek gondolkodásában Horváth Ferenc A nagy Víz még el sem tűnt a város utcáiról, amikor 1880. május közepétől 1882 őszéig teljesen lerombolták a legalább 600 éves múltra visszatekintő szegedi várat, az Alföld legnagyobb középkori eredetű téglavárát, amely néhány nappal korábban még sokszáz szegedinek adott menedéket a pusztító ár elől. Egyes részeit már 1876-tól lebontották, például a vízibástya és a vár délkeleti sarka közötti falszakaszt, valamint 1878-ban a nyugati kapu melletti térparancsnoksági épületet. Plohn Illés közvetlenül az árvíz idején készült művészi felvételei, majd 1881 -ben a várbontás előtt, a városvezetés fölkérésére a Lauscher Lipót készítette fényképsorozat hűen megörökítette az építmény utolsó pillanatait. Legelőször a délnyugati tömböt rombolták le a saroktoronnyal és az egykori - középkori - királyi/úri ház (palota) maradványával (1. kép), majd a keleti (2. kép) és északkeleti kazamatasor, az úgynevezett Zwinger (3. kép) következett. Ez után a déli kaputorony az előtte álló tűzérlaktanyával (4. kép), majd a Vízitorony (5. kép), a helyőrségi kaszárnya és az utoljára hadapródkaszárnyának használt egykori parancsnoki épület (6. kép), az akkor már jó ideje raktárként használt vártemplom (7. kép) és az északnyugati és nyugati (8. kép) várfalak következtek. A Hon című hírlap 1881. február 11 -i száma a következőképp tudósít: „A vár bontása szépen halad előre; délutánonkint tompa moraj hallatszik a vén fészek környékén, az erősebb falazatokat a munka megkönnyítése czéljából dynamittal robbantják szét, azután forog csak százával a csákány. A vár egy részének lebontására vállalkozók szép összeget sepernek be a falakból kiszedett ép téglákból... E vállalat tehát mint látjuk, jól kifizeti magát. S így a városnak is szép jövedelme lesz, akkor, midőn majd saját felügyelete alatt fogja majd szétbontani a vár megmaradt nagyobbik részét.” Bár a bontás nagyrésze már 1881 végére elkészült, a munka még jó ideig tartott. Alapfalait ugyanis egy méter mélységben kibányászták, tégláit az újjáépülő Szeged palotasora nyelte el. A kikerülő tetemes mennyiségű törmelékkel és földdel a környező utcákat és a Rudolf teret töltötték föl. Lechner Lajos följegyzései szerint a vár lerombolása összesen 63.319 Ft 90 krajcár költségbe került a városrendezéssel kapcsolatos 5.752.528 Ft 88 krajcár költségen belül. A lebontott vár értékes telkét magánbefektetőknek adták el, csupán egy színházépület és egy monumentális katolikus templom helyét tartotta volna meg a város. 113
