Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Marjanucz László: Szeged hosszú 18. százada
Marjanucz László Szeged hosszú 18. százada a 18. század végére kezdi kiegyensúlyozni. A törzsökös szegedi nép főleg a szabad iparágakban helyezkedett el: halászat, hajózás, hajóépítés, molnárság, szappanfőzés, dohánykertészet, később paprikaipar. A két folyamat a század végén egyesült; a város gazdasági élete ezen a ponton már rohamosan haladt az önellátás világából a modern társadalmi munkamegosztás és a mezőgazdasági kapitalizmus felé. A korszak záróakkordjaként foghatjuk föl Vedres István szegedi teljesítményeit, melyekkel előkészítette úgy műszakilag, mint társadalmilag a következő évszázadot. A tervei alapján épített tanácsháza alapkövét 1799-ben rakták le. Az ez alkalomra írt Hármas Kistükör versezetben mondja el a város földrajzi viszonyait, küzdelmes múltját, rajzolja meg társadalmi képét, gazdasági erőfeszítéseit. Találó szavakkal mutat rá az állattenyésztés, a dohánytermesztés, kertészet, faipar és a víziközlekedés rohamos fejlődésére csakúgy, mint Szeged virágzásának tényezőire. A felvilágosodás ökonomikus szelleme árad soraiból: a város páratlan föllendülése messze túlhaladja a rendi állam viszonyait, feudális előítéleteit és gazdasági kötöttségeit (Bálint, 1959: 83). Az 1808-ban fölépült tanácsháza stílusában, gondolatiságában is egy új korszak nyitánya: a klasszicizmusé és a polgárosulásé. Felhasznált irodalom Bálint Sándor (1959): Szeged városa. Budapest: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Blazovich László (szerk) (1985): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. Szeged: Csongrád Megye Tanácsa VB Művelődési Osztálya - Csongrád Megyei Levéltár. Blazovich László (szerk.) (2014): Magyar Várostörténeti Atlasz 3. Szeged: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület Csizmadia Andor (1940): A magyar városijog. Kolozsvár: k.n. Farkas József (szerk.) (1985): Szeged története 2. 1686-1849. Szeged: Somogyi-könyvtár. Kenéz Győző-Szakály Ferenc (1984): A szegedi Palánk-városrész 1697- es telekkönyve. In: Blazovich László (szerk.): Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből Vili. Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 29-159. Máté Zsolt (2014): Szeged 16-18. százada. In: Blazovich László (szerk.): Magyar Várostörténeti Atlasz 3. Szeged: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület. Reizner János (1899-1900): Szeged története IV. Szeged: Szegedi Szabad Királyi Város közönsége. Vincze Sándor (1942): Szeged város gazdaságpolitikája a XVIII. század első felében. Baja: Kézirat. 108
