Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Máté-Tóth András - Mezey András: Vallási momentumok Szeged történetében
Vallási momentumok Szeged történetében Máté-Tóth András - Mezey András Szeged 2019-ben ünnepelte 300. évfordulóját annak, hogy a török hódoltság vége után több évtizeddel visszanyerte szabad királyi városi jogállását. Az ünnep kapcsán értelemszerűen visszatekintett múltjára, többféle nézőpontból. Az egyik nézőpont a vallástudományi megközelítés, amely a várost a vallási történések és tendenciák mentén próbálja megérteni. Az évforduló óhatatlanul a történeti tények felé fordítja a figyelmet. Ám tudjuk, a történelem mindig elbeszélt történelem, narratívák mentén van jelen az emlékezetben. Az a történelem, amire emlékezünk, s olyan a történelem, ahogyan emlékezünk rá. Az emlékezés és az emlékeztetés lassan reflex-szerűen óvatosságot követel a fake news és fake history jelen korszakában, amelyben a jelen és múlt eseményei gyakran politikai és gazdasági érdekek mentén teremtődnek, akár riasztó ipari méretekben is. Mégis az emberi közösség alkotó módon emlékezik, sőt emlékezni kényszerül, ha fenn akar maradni és ha újra és újra meg akarja fogalmazni kollektív identitását. Jelen tanulmányunkkal a város történetének vallási dimenzióit próbáljuk emlékezetbe idézni. Nem lehet szándékunk, már csak a terjedelmi korlátok miatt sem, hogy Szeged vallástörténetét akár csak vázlatosan is ismertessük. Ehelyett a város néhány vallási vonatkozásának bemutatására szorítkozunk, vallástudományi megközelítésben, történészi dúcokkal alátámasztva. Mindjárt az elején szükséges tisztázni, hogy amikor vallást mondunk, akkor azon azt értjük, amit általában érteni szokás, a vallási épületeket és rítusokat, a vallási tanításokat és közösségeket, a vallási érzelmeket és intézményeket. A modern, akár szekulárisnak is nevezhető viszonyok között a vallás a közgondolkodásban részben az egyén „lelkében" lévő valóság, vallási érzések, képzetek, vonzódások, félelmek és remények formájában. Másrészt pedig épületbe zárt valóság, a vallási épületeken belül lévő történés és találkozás. Ezek az épületek a mai kor embere számára szigeteket képeznek a civil viszonyok, a racionális gondolkodás, más szóval a profán tengerében. Előadásunkkal árnyalni és tágítani szeretnénk ezt a képet, mert Szeged történetének és jelenének vallási dimenziói nem szoríthatók be az egyén leikébe, éppúgy nem, mint a vallási épületekbe. Három történeti korszakra bontva közelítünk. Az első az egyházias korszak, amit nagyjából a kommunista hatalomátvétellel zárunk le. A második a kommunista korszak, amit 1990-nel zárunk. Ezt követi a modern pluralitás és identitás korszaka, amelyben ma is élünk. Tudatában vagyunk annak, hogy ezek elnagyolt korszakolások, hiszen mindegyik periódus alkorszakokra bontható. Ráadásul bizonyos értelemben mindegyik ma is jelen van, egyfajta kosellecki értelemben vett egyidejű 36
