Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Az 1770-es évek apátfalvi társadalma
Juhász Antal Tóth Ferenc szerint a falu népességében „a palóc népelem a meghatározó, ám keveredtek közéjük jászok és környékbeli, mindenekelőtt magyarcsanádi magyarok."1 Az első részletes úrbéri összeírást Apátfalván 1771-ben végezték, és 111 szabad menetelő jobbágyot és 56 „házzal bíró zsellért” írtak össze.2 A jobbágyok 52 „jobbágyhelyet" vagyis, összesen 2349 hold szántóföldet és 956 „embervágó” rétet használtak és a község 50 „embervágó” rétet bírt. A művelt terület a családok számához viszonyítva kevés volt, amit a jobbágyok telki állományának megoszlása is mutat. Egész telket vagy nagyobb úrbéres földet mindössze 5 jobbágy bírt: Mátó Mihály 2, Bakai György 1 5/8, Dóri András 1 2/8, Szöllősi János és Tóth István 1-1 telket. 4/8 és 7/8 közötti jobbágyhely- lyel 47 jobbágy, fél teleknél kisebb földdel 59 jobbágy rendelkezett, és közülük húszán egynyolcad teleknyi szántót és kaszálórétet használtak. Föltűnő, hogy számos házas zsellér is használt kicsiny, 1-2 holdas szántóföldeket. Az 1771. évi reguláció szerint még nem volt egységes az úrbéres földek kimérése és a telepesek a pusztának csak kisebb részét törték fel szántónak és használták kaszálónak. Valószínűleg még nem állapodott meg teljesen a nemrég telepített falu népessége és számos családfő nem tudta, mennyi földet bír megművelni, amely után úrbéres kötelezettségeit képes lesz teljesíteni. 1779-ben 137 kimért telket: 132 és fél jobbágyhelyet és 4 és fél „szabad fundust" - összesen 7672 hold szántót és kaszálórétet írtak össze Apátfalván.3 Ez az összeírás már kialakult határhasználatot és úrbéres viszonyokat mutat, ezért alkalmasnak tartjuk a tartós megtelepedésre berendezkedett apátfalvi családok közösségének elemzésére. A faluban 1779-ben 156 szabad menetelő jobbágy és 58 ugyancsak szabad menetelű házas zsellér családfő élt. 1 Tóth Ferenc 2000, 49. Meggondolkodtató, hogy a palóc nyelvjárásra jellemző illabiális ä ejtését tősgyökeres apátfalviak körében az 1960-as évek elején nem tapasztaltuk, és ezt a hangtani jelenséget az apátfalvi nyelvjárást az 1920-as években kutató Takáts Lajos sem rögzítette: Takáts Lajos 1926, 5-7. 2 CsML, Csanád megye úrbéres összeírásai. XV. 15. C. Ö 3. Urbariális Regulatio Possessionis Apáthfalva, 1771. 3 CsML, Csanád megye úrbéres összeírásai. XV. 15. C. Ö 3. Urbariális Tabella Geometricae cor- recta, Regio-Cameralis Possesionis Apátfalva, ad Archívum Inclyti Cottus Csanadiensis repo- sita. 1779. 90
