Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Táj és település - Tóth Ferenc: Parasztházak és berendezésük - A falu határa
Parasztházak és berendezésük A falu határa Az újkori megtelepedéskor igen racionális határhasználat alakult ki. Ennek részét képezte a szántóterület, amelyet szállásnak neveztek. 1783-ban, tehát alig több mint két évtizeddel a letelepedés után keletkezett első katonai fölmérés már föltünteti a négy tanyai utat: Belez dűlőt, Nagyút (másként Dóri] dűlőt, Tóth Laci dűlőt és a Kardos dűlőt, és mintegy nyolcvan tanyát. Ez arra enged következtetni, hogy a szilárd telekrendszer a megtelepedéstől kialakult, különben állandó jellegű épületet nem emeltek volna. Az urbárium végrehajtásakor minden jobbágy ugarföldet is kapott. Ennek felét szántás után egy évig pihentették, és csak a második évben vetették be. Innen származik az ugar elnevezése. így tehát akkoriban minden telkes jobbágy kétfajta szántóterülettel rendelkezett: szállásfölddel és ugarfölddel. Az utóbbiak: a Püspök ugar, a Dáli ugar, a Gyep ugar és a Kákás ugar. Mivel az ugar közel esett a faluhoz, és ott kis parcellák feküdtek, tanyát eleinte kizárólag a szálláson emeltek. Az ugarföldeken csak a 19. század második felében, a legelő kiosztásakor létrejött Kis- és Nagyjárandón pedig a század végén. Mária Terézia urbáriumának végrehajtásakor a kilenc pontra adott válaszokból kirajzolódik az apátfalvi határ képe. Vannak jó szántóföldjeik, a Szigeten hasznos gyümölcsöseik, káposztát és veteményeket termő földjeik, az uraság kezelésében füzes erdeik. A szántókat két ugarszerre művelték, vagyis kétnyomásos gazdálkodást folytattak. Az urbárium időszakában keletkezett első katonai fölmérés a határ övezetekre tagolódását mutatja. A községtől északra esett a legelő, nyugat felé a szőlőföld és a rét, délre a szilvás és fűzerdő. A községnek a '48-as forradalom és szabadságharc utáni birtokviszonyairól az 1851-ben fölfektetett telekkönyv alapján nyerhetünk képet. Minden beltelki házhoz tartozott egységesen kétszáz négyszögöl kenderföld, függetlenül attól, hogy a ház udvara és kertje mekkora területű volt. A szántóföldet a tanyaföldön és az ugarföldeken mérték ki. Minden földes gazdának négy helyen volt ugarföldje és egy helyen tanyaföldje. A negyedtelkes gazda 1 hold 50 négyszögöl szántóval rendelkezett a Gyepugarban, a Dáli ugarban, a Püspök ugarban és a Kákás ugarban; 5 hold 800 négyszögöl szántóval a tanyaföldön. Egy fertályos gazda megművelt tehát 9 hold és 1000 négyszögöl területet. A kétfertályos ennek kétszeresét, a háromfertályos háromszorosát és így tovább. A több fertállyal rendelkezőknél előfordult, ha például a Gyepugarban 61
