Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Szellemi kultúra - Utószó
Utószó Antal fogalmazta meg 1971-ben. (Néprajzi gyűjtőfeladatok Csongrád megyében. Csongrád Megyei Honismereti Híradó, 1971, 93-109) A környező települések erőteljesen átalakuló világában Apátfalva a hagyományos paraszti műveltség jól kutatható szigete volt, az összefoglalás azonban több mint húsz évig váratott magára. Egy évvel a Mindszent története és népélete című kötet megjelenése után, 1997-ben a Honismereti Szövetség Csongrád megyei berkeiben verbuválódott a tervezett néprajzi monográfia szerzői gárdája, részben tapasztalt, a települést jól ismerő kutatók, részben kezdő muzeológusok, illetve a szegedi egyetem néprajz szakos hallgatóinak bevonásával. A kötet elindításával foglalkozó ülésén a honismereti bizottság Juhász Antalt kérte fel a szerkesztésre, aki a lehetőséget- más elfoglaltsága miatt, az ülésen jelenlévők egyetértésével - nekem ajánlotta fel. A megtisztelő megbízatást örömmel fogadtam el. Monografikus feldolgozás igényével körvonalazódott a kötet tartalma, bár egyes témák: így a településtörténet, a hímzéskultúra és az epikus hagyományok kutatása nem talált gazdára. Jelentős részt vállalt viszont a szülőfaluja hagyományai iránt elkötelezett tanár, Szigeti György, aki az 1960-as évektől az önkéntes néprajzi gyűjtőpályázatokra benyújtott dolgozataiban Apátfalva népéletének számos területét feldolgozta. A község önkormányzata, Vári Miklós vezetésével támogatta a kezdeményezést, a szerződéseket viszont már Szentesi József polgármesterrel kötöttük meg 1998-ban. A gyűjtőmunka közel két évig zajlott, a kéziratok kevés kivétellel az évezred végére elkészültek, s a lektorok javaslatai szerint kiegészítve 2002-2003 körül le is záródtak. A kötet kiadásához már csak a nyomdaköltség hiányzott, az időközben felmerült anyagi nehézségek miatt azonban a megjelenés dátuma egyre későbbre tolódott. Több, az önkormányzat által benyújtott, sikertelen pályázat után a szegedi múzeum 2013-ban nyert támogatást a tanulmánykötet kiadásának költségeire. A szerzők közül ekkor már többen eltávoztak az élők sorából: nem örülhet a megjelenésnek egykori munkatársaink közül ifjú Lele József, T. Knotik Márta és Szigeti György, a lektorok közül sincsen már közöttünk Gémes Balázs és Grynaeus Tamás. Időközben több mű látott napvilágot Apátfalváról: Tóth Ferenc kötete 2000- ben a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban, Szigeti György írásai pedig a Fejezetek Apátfalva néprajzából 1. Anyagi kultúra című kötetben, 1999-ben. Könyvünk szerkezete is változott a körülmények hatására. A szerzők közül néhányan vállalták írásuk felfrissítését, többen azonban időközben új 520
