Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Szellemi kultúra - Felföldi László - Gombos András: Adatok Apátfalva tánchagyományához - Táncos egyéniségek

Felföldi László - Gombos András

az akkori elöljárókkal. Halálra ítélték itthon, és odaadták a kommunistáknak. El is vitték, hogy Szentesen kivégzik, de volt ott egy kommunista katona cimborája apámnak. Már kísérték ki a szemétgödörhöz, ott akarták kivégezni. A barátja elintézte, ha beáll vöröskatonának, nem végzik ki... Beállt katonának. Századparancsnok lett. Előtte tizedes volt. '12-ben volt tényleges katona, 21 évesen. '14-ben az elsők közt elvitték, annak dacára, hogy az apja beteges volt és sok gyerek volt. Paraszt volt. Szántott, vetett. A cseh frontra került, a csehekkel harcolt. Amikor annak vége lett nem mert hazajönni. Kecskeméten a cimborájánál húzódott meg két hónapig, mert fogdosták itt össze a kommunistákat. Azután csak hazakevergőzött. Jó ideig megfigyelés alatt tartották. Nagyon sok adót kellett neki fizetnie. Feleségét, Csapó Verát még a katonaság előtt megismerte. A család a Csurgó híd után balra az első tanyán lakott, a fiatalok 1922-ben költöztek oda, építettek ott egy kis tanyát. Hét gyermekük született: József 1920- ban, Vera 1922. január 31-én. Annuska 1924-ben született, de egy hónaposán meghalt. Ágnes 1927-ben, Miska 1928-ban, Juliska - aki kilenc hónaposán halt meg - 1929-ben, Marci - aki tízévesen belefulladt a Csurgóba - 1930-ban szü- letett.1935-ben született János, akit Lenekének becéztek. A család 1972-ig kint élt a tanyán, akkor költöztek be onnan a faluba. Marci bácsi nagyon szeretett énekelni, táncolni. Nem kellett őneki tanulni. Hogy hol láthatta azt az egylépéses csárdást, azt nem tudom. Nagyon jól tudott táncolni, térden állva, könyökölve. Nagyon tudta ezeket. Én nem tudtam megtanulni. Le tudott könyökölni és a könyökével verte a földet. Nem csak a tenyerével, a könyökével is... Nem volt neki nagy hasa sose. Paripahasú ember volt. Mástól sem láttam ezeket. Nem tudták csinálni, pedig volt, aki próbálta. A táncos társai, akikkel legszívesebben táncolt együtt: Kardos István, Herceg József.

A háború előtt a fiatalok csak a lakodalomba jártak táncolni. Az akkori legény és leányegyletek csak papi dolgok voltak. Béka környékén volt olyan hely, Palota, ahova a fiatalok összejártak több faluból is. Kerekes Burkus Márton már gyerekkorában tudott táncolni.

1906-ban többedmagával a kántornál énekelt - Bartók Bélának 15 évesen, 25 nótát. Az akkor felvett dalok a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumában találhatók. Akkor a táncokat a lakodalmakban, a kalákában, meg a bálban lesték el. A kalákák vasárnap délután voltak 3-4 órától estig, ha az idő megengedte. A bálok vásárkor voltak, meg Szent Mihály, meg Húsvét, meg Pünkösd, Karácsony. Amíg ki nem marsoltatták. Gyenge Matyi bácsi egyidős volt vele. Kardos István, Gyenge Mátyás, Kerekes

458