Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Táj és település - Tóth Ferenc: Vízi élet - Apátfalvi szabad kikötő
Vízi élet száz db deszkáért, tutajszálért szintén naponként 5 krajcárt voltak kötelesek fizetni. Ha az árut nem a rakhelyről, hanem közvetlenül a kikötőből szállították el, térítési díjat nem fizettek. A díjakat nyugtatvány ellenében egyik esküdt szedte be, amit hetente köteles volt a község pénztárába befizetni. Az illetéket előre kérték.28 A Maros szabályozásával az apátfalvi nagy kanyarokat átvágták, így a folyó eltávolodott a településtől. A vízzel kapcsolatos mindennapi életük is megváltozott, életmódjukban a vízi élet háttérbe szorult. Irodalom Bálint Sándor 1976 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75-2. Szeged Bálint Sándor 1977 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976/77-2. Szeged Banner János 1990 Apátfalva néprajzi vázlata. Makó Felföldi Barnabás 1992 A Maros népi halászata. Pécs. Kézirat, Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattára 1109-93. 48 p. Felföldi Barnabás 1993 A Maros népi halászata. Hermann Ottó Múzeum Közleményei 28. Miskolc, 66-71. Molnár László 1976 Marosi halász. Csongrád Megyei Hírlap, júl. 3. Olasz Tibor 1979 A marosi halász. Csongrád Megyei Hírlap, nov. 6. Szirbik Miklós 1979 Makó leírása. 1835-1836. Makó Tóth Ferenc 2000 Apátfalva. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest 28 Közgy. jkv. 1886. 60,1887. 67. 37
