Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Táj és település - Tóth Ferenc: Vízi élet - Vízimalmok
Tóth Ferenc a malmot. Csak erős vízsodrás esetén használták olykor mindkét követ. Egy éjszaka húsz-huszonkét zsákkal is megőröltek. A molnár nem járt haza aludni, a feleség naponta vitte ki az ebédet. Ha volt munka, a molnár nem igen tudott aludni. Gyakran énekelték: Zúgó patakon Kelepei a malom. Éjjel, nappal a molnár ébren vagyon. Megőröl gabonát, lesz kenyerünk, Azért szükségben majd nem szenvedünk. A vízfolyást áttétellel gyorsították föl. A tengelyen lent a hajóban volt a nyolcvanfogas nagykerék, ez hajtott egy kiskereket, a kiskerék egy 70 fogas nagyobb kereket, az a kilenc fogas korongot, az hajtotta a követ. Erősebb vízsodrás esetén gyorsabban ment a kő, vagyis többet őrölt. A gabonát kocsival vagy talicskával vitték le a malomhoz. Marczikáék őrlőhelye a Szilvás alatt volt, a Nagyköz vezetett oda. A vízimalmokat vándormalmoknak nevezték. Ha elapadt a víz, új helyet kerestek, de ezt Aradon, Trianon után Makón be kellett jelenteni. Kimérték a pontos helyet, mert a tutajok köny- nyen elüthették volna a malmot. Az ideiglenes hajómalmi rendszabályt 1867-ben adták ki, véglegesen az 1885. évi XXIII. törvénycikk intézkedett. Hajómalmokon a malomkaróhoz vagy horgonyhoz kötött, a folyó természetes ereje által hajtott malmokat értették. A hajómalmok tekintetében három jogviszonyt különböztettek meg: az 1851 előtt engedélyezett hajómalmok szabad forgalom tárgyát képezték; az 1851- 1888 közöttiek az engedélyes személynek és özvegyének életére szólt, ebbe a csoportba tartozott a Marczika malom; 1888 után csak nagyon indokolt esetben engedélyezhető a hajómalmok üzembe helyezése, és az engedély bármikor visszavonható. A hajómalmok elhelyezése a vízi járművek közlekedését nem akadályozhatja. Hídon és köteles kompon fölül ötszáz méternyire, alul négyszáz méternyire nem állítható föl. A kijelölt helyet a folyammérnöki hivatal engedélye nélkül nem volt szabad megváltoztatni. A tulajdonosok részére malomkönyvecskét állítottak ki.23 A malomba a járáson, a bejáró pallón lehetett bemenni. A zsákokat a molnár vállon hordta be, de volt, amikor vivőfát, karikát vagy saroglyát használtak, de 23 A 6. számú apátfalvi malomkönyv. Makói Levéltár Főszolgabírói iratok. 1902. 5104. 32
