Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Anyagi kultúra - Mód László: Közlekedés, teherhordás, árucsere - Piacok, vásárok és az árucsere egyéb formái

Közlekedés, teherhordás, árucsere Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyarcsanád, Reformátuskovácsháza, Tótbán- hegyes és Végegyháza csak heti piacoknak biztosított helyszínt.96 A 4 kát. hold 1125 négyszögöl kiterjedésű vásárteret a községi elöljáróság 1909-ben kiosztotta házhelyeknek, a sokadalmak számára pedig másik hely­színt jelölt ki a falu keleti részén elterülő „földhordó gödröknél".97 Apátfalván az állatvásárokat 1909-től az újonnan kialakított Vásártéren, a kirakodó vásá­rokat és a piacokat viszont a Templom utcán, a községháza előtt tartották. Az 1930-as évekig az állat- és a kirakodóvásárokat egymást követő napokon szombaton, illetve vasárnap rendezték, majd egy időpontra estek. A heti pia­cokat manapság a Kossuth és a Hunyadi utcák, valamint a Nagyköz határolta térségen tartják, ahol erre a célra kialakított, betonból készített asztalokon kínálják a helybeliek és a kereskedők portékájukat. A vásárteret az emlékezet szerint dróttal kerítették be, amelynek a közepén egy gémeskút, és a jószágok itatására szolgáló betonvályúk helyezkedtek el. Az állatokat egymástól elkülö­nítve árusították, a malacokat a gazdák dróthálóval övezett térségen kínálták az érdeklődők számára. Az eladók és a vásárlók élelmezéséről a pecsenyesü­tők és a lacikonyhák gondoskodtak, a rendre 6-7 csendőr ügyelt, akik igyekez­tek elfogni a tolvajokat és a zsebmetszőket. A vásárok jellegzetes figurái közé tartoztak a bosnyákok, akik nemcsak késeket és ollókat árusítottak, hanem köszörüléssel is foglalkoztak.98 Apátfalva elöljárósága a helypénz szedését haszonbérbe adta, amiből 1913- ban 319 korona 20 fillér bevételre tett szert.99 Amikor nem sikerült ezzel a módszerrel értékesíteni, akkor házi kezelésben maradt. A helypénzből szár­mazó jövedelem egy részét 1923-ban állatorvosi és egyéb kiadásokra fordítot­ták, a fennmaradó összeg felét az esküdtek és a kisbíró között osztották szét, a maradék pedig a közpénztárat gyarapította.100 Az apátfalvi állatvásárok forgalmáról az 1930-as évek elején készített kimu­tatás tájékoztat, ami feltünteti a különböző jószágfajtákat, számukat, és a gaz­dát cserélt jószágok mennyiségét. A legtöbb állatot 1931 kivételével a Szent György-napi, a legkevesebbet pedig az ősz végi, Katalin- vagy András-napi 96 Aradi Kereskedelmi és Iparkamara kerületében engedélyezett országos és hetivásárok jegyzéke. 1905. 97 CsML ML AÖK 1909. június 15. 98 A bosnyákok 1878 után bukkantak fel Magyarországon, akik a nyakában fadoboz vagy kosár lógott, s abból kínálták hazájuk kézműiparának termékeit. Piros fezt, bőrmellényt, buggyos nadrágot és bocskort viseltek. Szarvas Zsuzsa 2000. 370. 99 MNL CsML ML AÖK 1913. február 1. 100 MNL CsML ML AÖK 1923. november 29. 271

Next

/
Thumbnails
Contents