Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz

Adatok a gazdálkodás változásához

megélni. A kisbirtokosok földet béreltek, melyen szintén intenzív gazdálkodást - zöldségtermesztést - folytattak. Ez a birtokstruktúra a magyarázata annak, hogy az apátfalvi gazdák a trianoni döntés után rákényszerültek a korábban megtanult intenzív, kis termőterületet igénylő zöldségtermesztésre.

Ezekről az évekről Koller István a következőket írta: „A lakosság általában tűrhető jólétben él, hála szorgalmas, takarékos életmódjának és földje termékenységének. A gabonafélék termelésén kívül kapásnövények és kerti termények művelésével is jelentékeny mértékben foglalkozik. A budapesti terménykereskedők innét szállítják május végétől kezdve a legkorábbi burgonyát. Jelentékeny kerti terménye a vöröshagyma is, melyből több száz vasúti kocsirakomány kerül elszállításra évenként, ezzel kapcsolatban a zöldség termelése is jelentékeny. A gyümölcstermelést nagyban előmozdítja a Szeged- Csanádi Vasúttársaság itt lévő nagy faiskolája és a szakértéssel vezetett közös faiskola."3

„A növénytermelés további belterjesedését mutatja a szántóföld arányának és nagyságának növekedése. A növényféleségek közül nevezetes termék lett Apátfalván a hajtatott korai burgonya, melyből nagy mennyiséget szállítottak Budapestre is. Ezen kívül jelentős volt még a gyökér-, a sárgarépa- valamint a hagymatermelés is." - írja Halász Péter.4

A legtöbb gazdának a faluban is volt háza, ahol az idősek laktak. „Ötvenhatvan éves ember már ráhagyta a tanyát a családra, gyütt haza a faluba. A tanyán a fiatalok maradtak. Az idősek csak segítettek. Erre különösen aratáskor, hordáskor, csépléskor és kukorica szedés idején volt nagy szükség.5

Kerekes Mihály nagyapjának 8 hold földje volt a Püspök ugaron. Kilenc családja (gyermeke] volt. A gazdaságban volt két ló, két csikó, két tehén, egy-két borjú és négy-öt disznó. A disznót elsősorban levágásra hizlalták. A 8 hold szántó volt. Felébe kukoricát, másik felébe búzát és árpát vetettek. Három és félköblös búza volt, és fél köblös árpa, ami három és fél holdat, illetve fél holdat jelentett. A kukorica- és a gabonaföldet minden évben váltották. „Nem volt traktor, lóval vagy ökörrel szántottak. Bivaly nem volt. [...] Nem piacol- tak abban az időben ennyit, mint most. A piacra a tejhasznot vitték gyalog, kerékpárral Makóra. Tíz kilométer nem volt nagy távolság. A gabonát, kukoricát nem adták el. Egy-két mázsát esetleg, ha megszorultak tavasszal, kellett a pénz valamire, eladtak. Disznót is csak saját részre hizlaltak. Mindenhol volt

3 Koller István i.m., 303.

4 Halász Péter 1975,17.

5 Kovács Ferenc (1939]

201