Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Az apátfalvi iskolás gyermekek a 20. század végén
Az apátfalvi gyermek Családi és életkörülmények Apátfalván a kétgyermekes család az általános. 141 gyereknek van egy testvére, 29-nek kettő, 7-nek három, 1-nek négy. Egyedül van 13 gyermek. A szülők általános megszólítása anya, apa, ritkábban anyu, apu, becézett formában főleg anyuci, anyum, de előfordult apuci is. Más vonatkozásban 1-1 gyermek írta le az édesapám, édesanyám szavakat. A nagyszülők megszólítása általában mama, tata, ha meg akarják különböztetni, a családi nevet adják hozzá. Elszórtan használják a papa, tatus, nagymama, nagyi megnevezést. A felnőttek körében még általánosan használt dajkám szót egyetlen gyermek sem említette! A testvérek általában kereszt-, illetve becenevükön szólítják egymást: Edó, Réka, Nomi, de gyakori a tesó, hugi, hugica, bátyó, öcskös, öcsém, bratyó, illetve ezek névvel kombinálása is. Igen változatos a nagybácsi, nagynéni és keresztszülők megszólítása, illetve emlegetése. Zömmel a kereszt-, illetve becenevén szólítják rokonukat. Élő még a bátyus, nénje, illetve bátyja megszólítás, egy-egy esetben előfordul az ángyó, ángyi, ángyika régi elnevezés használata. Keresztszülők általában keresztapa - keresztanya, keresztapu - keresztanyu névre hallgatnak. Körösztapa - körösztanya, körösztanyu - körösztapu használata szintén általános. Többen köri, illetve köröszt megszólítást használnak. Felsősök a szülők vagy testvérek keresztszüleit általában nevükön szólítják. Az öregkeresztmama - öreg keresztapa elnevezés hajdani meglétére egy adat utalt. A gyerekek a rokonságot szinte kivétel nélkül tegezik. Huszonegyen válaszoltak úgy, hogy tegezik és magázzák is a rokonokat. A „tetszik” kifejezést három felsős gyermek ismeri, használja. Az utcán az általános köszönési forma a felnőtteknek „Csókolom!”, ritkábban: „Jó napot!" Megoszlik a gyerekek véleménye arról, hogy - a régi szokást követve - kell-e a faluban mindenkinek köszönni, akivel találkoznak? (59 igen, 28 nem volt a válasz a felsős diákok között.] A felnőttek régen beszélgetés közben „zsindely van a háztetőn" vagy „cserepes a ház" kifejezésekkel figyelmeztették egymást, ha a gyerekek fülének nem való téma merült fel. Egyetlen felsős (7. osztályos] diák ismerte a szólás igazi jelentését: gyerek van a társaságban. Megoszlik a gyerekek véleménye a bece-, illetve csúfnév adásáról is. Apátfalván általános szokás volt régen a családok csúf-, vagy ragadványnévvel való 181
