Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Csecsemőkor
Az apátfalvi gyermek keresztény bárányt hoztunk.« Ezután körülszórta cukorkával és aprópénzzel, amit a jelenlevő apróságok gyorsan felkapkodtak. Ezt azért tették, hogy a gyerek kapós legyen. Szokás volt még az is, hogy egy cserépedényt megtöltöttek aszalt gyümölccsel, ezt váratlanul a küszöbhöz vágta és jajgatva mondta: »Jaj, jaj, meglűtték a lábam!« Erre szívbátorítót adtak neki. A gyerekek itt is versenyeztek, hogy ki tud több aszalt gyümölcsöt felszedni. Ezt azért tették, hogy a gyerek híres legyen.” Más magyarázat szerint azért törtek össze ebéd közben cserépfazekat, hogy a gyerek ne legyen süket. Más szokás szerint a keresztelő után otthon az anya szoknyáját leterítették a földre, a kisbabát pólyástól ráfektették, keresztelő takaróval leterítették, és utána szórt köré a keresztanya apró szemű cukrot. A cél ugyanaz. Ha szoptatós anya volt a keresztelőn, akkor megfejte a dunna csücskét, hogy el ne vigye a tejet. Ugyanezen okból a vendégeskedő szoptatós asszony kifejt egy keveset a saját tejéből, és rákente a szúnyogháló lécére. Volt olyan vélemény is, hogy a kevéstejű asszony teje megszaporodik, ha a gyerekének a farára ráfejte a tejet az, akinek sok volt.20 A keresztelői lakoma neve Apátfalván: csők. 3. kép: Keresztelő Apátfalván 1957-ben. Az utolsó bába, Cziri Panna az ülők sorában jobbról a második (mfm_n44892) 20 JAM A. 300-74; JAM A. 862-83. 149
