Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Terhesség, szülés
Az apátfalvi gyermek Dolgozatomban bemutatásra kerül a hagyományos parasztcsaládban élő gyermekek helyzete, a gyerekek életével kapcsolatos események, szokások,3 valamint az iskolás gyermekek mai helyzete.4 Terhesség, szülés Már a lakodalomban találkozunk a bőséges gyermekáldásra utaló mozzanatokkal. Ha valaki a lakodalmas menetből gólyát látott, gyermekáldást jelentett az ifjú párnak. A jókívánságok között szerepelt, hogy „Szaporodjatok, mint a csicsóka!" A menyasszonytánc után a vőfély bőcsőre, bőcsőmadzagra kért a násznagytól pénzt. Sajátos apátfalvi szokás az újasszony fejbekötéséhez kapcsolódott. Fejbekötés előtt a menyasszony hajának két ágát a jegyruhás lány és a kikérő legény egymással versenyezve fonták be. Azt tartották, ha a legény fonja be előbb, akkor fiú lesz az első gyerek, ellenkező esetben pedig lány.5 Esküvő után általában egy éven belül megszületett az első gyermek. A menyecske sokáig nem árulta el terhességét, hogy másállapotba' van. Életmódja tulajdonképpen nem változott: különösen szegény családoknál a mező- gazdaságban és a háztartásban ugyanúgy helyt kellett állnia, mint azelőtt. Gyakran az arcon megjelent májfolt és a dagadt láb jelezte a terhességet. Apátfalván örültek a gyermekek születésének. Megkülönböztetett figyelemmel várták a fiúgyermekeket, közülük is külön becsülete volt az elsőnek. A fiú vitte tovább a család nevét, több segítséget jelentett az apának. Különböző jelekből jósolták és magyarázták a különböző nemű gyermekek születését. Arra nézve, hogy mikor fogant, illetve mikor születik fiú vagy lánygyerek, volt bizonyos hagyományos elképzelés. Akinek több lánya volt, annak mondták: „Amikó’ mész az asszonhon, hagyd a lajbit magadon, akkó' fijad lesz!" Vagy: „Ugord körösztű' ja zágy végit, mikó' ja zasszonhon mész, akkó' biztosan fijad lesz!" Más esetben ezt mondták: „Éttátottad a szádat, azé' lett lányotok!"6 3 A témakör feldolgozásánál felhasználtam a Móra Ferenc Múzeum néprajzi adattárából (MFM NAJSzigeti György tanulmányait, valamint a József Attila Múzeum adattárának (JAM A) anyagát. 4 A kézirat lezárása 2001-ben történt. 5 Szigeti György 1974, 39. 6 Szigeti György 1983,6-7. 141
