Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Családi munkamegosztás, külső munkaerő alkalmazása
Juhász Antal mindön munkát végeztem. Elgyütt hozzánk, az apámmal egyezőit mög.... Negyvenháromtól újból a Balogh gazdához szegődtem, mer' ő hívott." (K. K. 1925] Munkája, szorgalma alapján megbecsülték a bérest. Ha a gazda és a béres kölcsönösen elégedett volt, gyakran évekre meghosszabbították a szóbeli egyezséget. Az 1930-as években a béres évi keresete: 8-10 mázsa búza, teljes öltözet (alsó-, felsőruha és csizma] és készpénz, 3 kg szappan. Szigeti Vince 38 holdas gazda éves cselédjének a következő volt a javadalma: 20 mázsa búza, 10 mázsa kukorica, teljes öltözet és készpénz. Kardos Imre 21 holdas gazdánál hét évig szolgált egy fiatalember, egészen a házasságkötéséig és természetszerűen meghívta gazdáját, gazdasszonyát a lakodalmába. Apátfalvi legényeket makói, magyarcsanádi gazdák is szívesen fogadtak fel éves cselédnek. Trianon előtt többen bánáti sváb gazdákhoz is elszegődtek. Tőlük az otthoninál fejlettebb gazdálkodást sajátítottak el, amit - ha a maguk gazdái lettek - hasznosítani tudtak. Olyan gazdák és nem földműveléssel foglalkozó birtokosok, akik nem laktak tanyájukon, tanyást, más néven tanyásbérest fogadtak. A tanyás családos, föld és ház nélküli szegényparaszt, aki a gazda földjét munkálta, állatait gondozta, és mindezért gabonajárandóságot kapott, tarthatott egy anyakocát a szaporulatával, a disznókat családja élelmezésére meghizlalhatta és ingyen lakása volt a gazda tanyáján. Az Antal család Belez dűlői öreg tanyáján a tanyás felesége negyedéből baromfit nevelt. Özvegyasszonyok, munkából kiöregedő gazdák nem ritkán alkalmaztak tanyást. Pulitzer Sámuel tehetős rőföskereskedő tanyáján 1927 Szent Mihály havától tizennégy esztendőn át volt tanyás Kardos Kálmán. Előtte a mezőhegyesi állami ménesbirtokon dolgozott és amikor a zsidó kereskedővel megegyezett, négy kisgyermeke volt: József [1920], Erzsébet (1921], Anna (1923] és Kálmán (1925]. Azután még négy gyermeke született: Julianna (1928], Sándor (1931], Mihály (1933] és Ferenc (1936]. [Kardos K. családját 1. a 12. fényképen.] Gyermekeit elszegődtette liba-, disznópásztornak, utóbb a lányok szolgálók, a fiúk kisbéresek, majd béresek lettek. Pulitzer rendszeresen kijárt a tanyára és maga irányította a gazdálkodást. A tanyás minden szombaton kocsin vitt be tejet, tejterméket és más termel- vényeket a faluba, majd a kereskedő portékáit a piacra vitte, ahol sátorban árultak. Kötelessége volt még minden makói vásárba elfuvarozni a gazda áruit. A tanyához kb. 25 kát. hold tartozott, amiből Pulitzer másfél-két holdat feles hagymatermelésre adott ki apátfalvi családoknak. 134
