Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Birtokviszonyok, társadalom az 1930-as években
Juhász Antal Farkas Józsa József kb. 40 holdas gazda. Háza a Rákóczi utcában, tanyája Belez dűlőben, Királyhegyes közelében volt. Három fiút nevelt föl. Mátó Péró István kb. 35 holdas gazda. Háza a Kossuth utcában, tanyája a Nagyút dűlőben volt Kis Péró Istvánnak emlegették. Öt gyermeket nevelt föl. Mátó Péró Mátyás szintén kb. 35 holdas birtokos. A Kossuth utcában lakott és a Tóth Laci dűlőben volt tanyája. Négy gyermeket nevelt föl. Veréb Mátyás kb. 40 holdas gazda. Háza a Rákóczi utcában, tanyája a Járan- dón volt. Cséplőgépet és traktort vásárolt, és fia volt a gépésze. Kis Vereb Matyinek emlegették. Antal József (1884-1971) apjától szintén 30-31 kát. hold földet örökölt. Felesége jussával és kisebb földvásárlás után 60 kát. holdon gazdálkodott. Birtokának egy része Magyarcsanád és Királyhegyes határában, a pátfalvi- nál kisebb értékű (15 aranykoronás) földön feküdt. Ő örökölte a Belez dűlői öreg tanyát, amit még nagyapja, Antal Márton építtetett. A falutól 8 km-re lévő tanyába tanyásbérest fogadott. Háza a Szélső (mai Széchenyi) utcában állott. Az 1920-as évek végén aratógépet vásárolt, ami kb. 10-12 gazdának volt a faluban. 1929-ben választották községi bíróvá, és megszakítással két ciklusban töltötte be ezt a tisztet. Hét gyermeket nevelt föl. Sóki Garajkó Mihály elődei az 1770-es évektől jelentékeny földtulajdonú telkes jobbágyok, majd parasztgazdák. Garajkó György az 1771-es úrbéri reguláció idején 7/8 telkes jobbágy. Szembetűnő, hogy a 20. században más Sóki nevűektől megkülönböztetésül használt Garajkó ragadványnevet az 1771. évi úrbéri összeírásban családnévként jegyezték fel. Napjainkig megkülönböztetik még a Sóki Kispista, Sóki Nagypista, Sóki Huszár és Sóki Sodró családot. Sóki G. Mihálynak Kossuth utcai házánál olajsutúja volt, ezért Sutús Garajkónak is emlegették. Az olajütőt kb. az 1940-es évek elejéig működtette. Kb. 30 hold birtoka, a Tóth Laci dűlőben tanyája volt. Egy lányt nevelt föl. Veréb Mihály (1874-) kb. 30 holdon gazdálkodott, háza a Templom utcában, tanyája Belez dűlőben volt. Az 1930-as években községi bíróvá választották. Két lányát nevelte föl. Lukács László módos gazdacsalád ivadéka, apja (Lukács Gyula) virilista képviselő volt. Mint helybeli származású gyógyszerészt, népszerűség övezte, örökölt földjét feles és haszonbéres műveléssel hasznosította. Erdélyi András segédjegyző, utóbb főjegyző volt a községben. Farkas Józsa János 30-40 holdon gazdálkodott, a Rákóczi utcában lakott, ahol pálinkafőzdéje, a Nagyút dűlőben tanyája volt. Vadász Józsának emlegették. Két gyermeket nevelt föl. 108
