Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT.. A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA 74 Soproni Olivér, a sárgásfehér alapon, zöld - vörös - sötétbarna színű írókás díszítést a 16-18. századi helyi magyar kerámiaanyag meghatározó elemének tartja. A tálasedények formai összetevőit, anyagukat és díszítőmotívumait vizsgálva, két - a régies, azaz hódoltság kori (16-17. századi), illetve a kései, azaz hódoltság kor utáni (17-18. század fordulója) - csoportot különítette el. A korai darabok legfőbb jellemzőjének a vastag vonalú, sötétbarna keretezést, a rossz, fénytelen, gyakran rücskös mázborítást tartja. A 17-18. századi anyagban a fényes, vékony mázréte- gü, finomabb vonalvezetési technikájú, vékonyvonalas, sötétbarna kontúrozás az uralkodó.323 Vida Gabriella tanulmányában a világos alapszínű írókázott kerámia díszítésében két stílust különített el, melyek között időrendi kapcsolatot feltételez.324 Megállapítása szerint a geometrikus szerkesztési elveket követő kerámia kronológia- ilag megelőzte a növényi kompozíciójú tálak feltűnését. A korszakváltáshoz köt néhány - díszítésbeli sajátosságokon túlmenő - tipológiai változást, mint a sinc megjelenése vagy az akasztófülek függőleges irányba fordulása. Ezeket, az általa korhatározónak tartott tipológiai jegyeket a tárgyalt vásárhelyi kerámiaegyüttesek nem támasztották alá. Mindkét anyagban megtalálhatóak mind a geometrikus ornamentikája mind az egyszerűbb szerkesztési elveket követő növényi mintás kompozíciójú edénytöredékek. A sinc léte nem kizárólagos a növényi ornamensekkel díszített - sőt egyáltalán az írókás tálak - körében, illetve a függesztőfülek sem feltétlenül fordulnak meg a szerves szerkesztésű darabokon. Irányuk többnyire vízszintes,325 de találtam példát geometrikus szerkesztésű, függőlegesen ragasztott, vízszintes lyukasztású típusra is.326 A közzétett magyarországi leletegyütteseket áttanulmányozva megfigyelhető tendencia a növényi omamensek túlsúlyba kerülése, azonban a stílusváltás időpontja, területi jellege további kutatás tárgya.327 A vásárhelyi 17. század végi anyag geometrikus motívumai között említhetőek többek között a sötétbarnával kereteit, váltakozó, fehéren hagyott és vörössel kitöltött, rombusz alakú átlós irányban felvitt (3. tábla 2)328 vagy a spirálisan, csigavonalban vörössel festett fenéktöredékek (3. tábla 5),329 illetve a pöttyökkel kitöltött díszítőelemek (4. tábla 6),330 a rácsozással díszített peremtöredékek (19. tábla 7-8).331 A fenéktöredéken felbukkanó rácsozat egy rozettamotívum középrésze, a korabeli 323 SOPRONI 1981, 193. 324 VIDA 1999, 20. 325 TJM 99.2.394. 326 TJM 99.2.404. 327 Példaként említhető a Felső-Tisza vidék - többek között Vámfalu, Nagybánya -18-19. századi kerámiája, ahol a növényi és a figurális díszítések mellett mindvégig meghatározó jelentőségű maradt a geometrikus mintakincs (CSUPOR - CSUPORNÉ, 1998, 160-164). 328 TJM 99.2.411. 329 TJM 99.2.410, TJM 99.2.543. 330 TJM 99.2.404, TJM 99.2.412, TJM 2002.52.78. 331 TJM 2002.52.80.
