Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
65 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA ennek megfelelően történt.246 A leletegyüttesekben gyakoriak a felmagasodó szélű, külső oldalukon a peremsávtól határozottan elkülönülő, a felső részen függőleges állású peremtípusok (1. tábla 9, 1 1-12).247 A peremszél egyenes, ívesen lekerekített, esetleg az edény belseje felé ferdén levágott (1. tábla 11, 19. tábla 4).248 Néha bevagdalással díszített, egy esetben csipkézett.249 Ez utóbbi tál sárgásfehér anyagú, homokkal soványított, belső oldalán egyszínű zöld mázzal fedett. A töredékesség miatt a tál formája nem rekonstruálható, de a korabeli párhuzamok alapján valószínűleg talpas tálhoz tartozhatott. Anyagunkban, a hullámosra nyomott peremforma inkább a fazéktípusú edények sajátja, de előfordulásuk összességében ott sem meghatározó. Más korabeli leletegyüttes alapján is úgy tűnik, hogy a csipkézés szokása a 17. század végére, 18. század elejére visszaszorulóban van.250 A felmagasodó peremtípuson belül jellemző a peremvégek megvastagítása, melyek a belső és külső oldalon azonos magasságú íves töréssel mennek át az alsó, vékonyabb szakaszba. A peremforma megtalálható mind az egyszínmázas, mind az írókás díszítésű tálakon és tányérokon, de ez utóbbi díszítőcsoportnál jellemzőbb. A típus másik változatát képviselik azok a peremek, melyeknél a peremvég enyhén kihajlik, külső oldalán nem függőleges állású, hanem íves kiképzésű (5. tábla 2).251 Előfordul, hogy a perem nem különül el határozottan a peremsávtól inkább annak folytatása.252 Ilyenkor a felső rész alig megvastagodó, a szél rendszerint legömbölyített (1. tábla 2, 1. tábla 1 ).253 A függőleges állású peremű tálak és tányérok számos korabeli leletegyüttesből ismertek, előfordulásuk meglehetősen gyakori.254 Külön csoportot alkotnak a széles, vízszintesen kihajló peremű tálak és tányérok (1. tábla 19).255 A peremszegély általában lekerekített, egyetlen esetben csipkézett.256 A peremforma előfordul írókás,257 a belső oldalon egyszínű sötétzöld258 246 A permek megformálása a tányérok és tálak esetében nem mutatott jelentős eltérést, így tárgyalásukat együtt végzem. Ahol az edényformához kötötten meghatározottság figyelhető meg, ott erre külön utalok. 247 TJM 99.2.20, TJM 99.2.47, TJM 99.2.72, TJM 99.2.102, TJM 2002.52.82, TJM 2002.52.83, TJM 2002.52.117. 248 TJM 99.2.102, TJM 99.2.103-104, TJM 99.2.180, TJM 99.2.356, TJM 99.2.429, TJM 99.2.591, TJM 99.2.601. 249 TJM 2002.52.80.1. 250 LÁZÁR 1986, 54, 7. kép 1. 251 TJM 2002.52.84. 252 A peremsáv alatt értjük a sinc feletti, azaz a perem alsó részét, míg a néprajzi terminológia együttesen peremként nevezi meg az általunk külön fogalommal illetett szakaszokat. 253 TJM 2002.52.121.2, TJM 99.2.343, TJM 99.2.356. 254 HORVÁTH - SIMON 1996, 11. kép 6, 54. kép 4, 30. kép 7; BÁLINT 1939, XXV. tábla 1; HATHÁZI - KOVÁCS 1996, 32. kép 5, 33. kép 3-4; FODOR - KOZÁK 1970-71. 148. 7. kép 1,2, 8. kép; LÁZÁR 1986,45. 13. kép 3. rajz; KOVÁCS 1991, 179. Pl. I. 10. 255 TJM 99.2.72, TJM 99.2.394, TJM 99.2.264, TJM 99.2.393. 256 TJM 99.2.72. 257 TJM 99.2.394. 258 TJM 99.2.72.
