Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)

A régészeti lelőhelyek - Hódmezővásárhely - Bocskai utca 13.

„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

54

század végi keltezést erősíti. Amit a lelőhelyről előkerült, kronológiai összefüggésben mérvadó, fentebb említett, egyéb leletek kora is alátámaszt.

Hódmezővásárhely a 17. században szultáni hász birtok lett. A városban azonban nem állomásozott helyőrség, és kádi sem tartózkodott.200 Eszerint nem beszélhetünk közvetlen török fennhatóságról, az adófizetési kötelezettségen túl, a polgárok viszonylagos nyugalomban élhettek.201 Az ország visszafoglalását követően ennek a viszonylagos békének vége szakadt. 1688-ban előbb Thököly seregei sarcolták meg a várost, majd 1693 októberében, a tatárok dúlták végig a Tisza mellékét, többek között Vásárhelyet.202 A lakosság jelentős része elmenekült, Szegedre, Tápéra, Soltra, Halasra és Szabadszállásra költözött.203 Szeremlei Sámuel interpretálása szerint a pusztulás olyan nagymértékű volt, hogy a város évekre elnéptelenedett, és csak 1698-ban települt újra.204

Ez a történeti háttér, részben magyarázatul szolgálhat a Bocskai utcában feltárt lakóház leégésére. Bár a ház felépülésének pontos idejében továbbra sem lehetünk biztosak, a történeti adatok és a leletegyüttes időrendi egysége alapján leginkább az valószínűsíthető, hogy valamikor aló. század második felében, esetleg annak derekán emelték az épületet. Pusztulásának időpontja feltehetően az 1693. évi várost sújtó általános katonai támadással hozható összefüggésbe. Aminek nem mond ellent, hogy a lelőhelyről származó legkésőbbi évszámmal keltezett veret 1686. évből való. A kronológiát a leletegyüttes időrendje is erősíti.

200 KOVÁCSI 1984,323-325.

201 VASS 1980, 8.

202 KOVÁCS I 1984, 322.

203 KOVÁCSI 1984, 721.

204 SZEREMLEI 1907,185.