Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)

A hódmezővásárhelyi fazekasközpont

161

„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...”

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FAZEKASKÖZPONT

minta (23. kép).1037 A század második felétől ez a színvilág fokozatosan háttérbe szorult, bár jelenléte az újvárosi mesterek által készített cserépedényeken még a 20. század elejéig kimutatható.1038

A 19. század közepétől több új színezési és díszítési mód tűnt fel. Ennek eredményeként módosult a vásárhelyi kerámia színhatása, illetve elkülöníthetővé váltak az egyes műhelystílusok. Általánosak a sötétbarna alapú, sárga mázzal borított, fehér

23. kép | Mázas tálak (Kresz 2001)

vagy színes, többnyire fehér-sárga- vörös írókás díszítésű, nagyméretű butykoskorsók (24. kép), kancsók és tálak,1039 valamint az 1870-80-as években megjelenő, okkersárga (dudi) alapszínű tarka mintás, vörös, barna, zöld és fehér színvilágú kerámiák.1040 A mázhasználat is módosult. A sötétbarna és dudi földfestékkel díszített edények elterjedésével párhuzamosan, eltűntek a sárga mázzal borított típusok, és helyettük a színtelen máz használata lett jellemző.1041 Az 1860- as évektől terjedtek el a csúcsi fazekasok által készített fehér-kék stílusú cserépedények, melyeket fehér színnel engoboztak és színtelen mázzal fedtek. A mintákat kékkel, ritkábban barnával írták.1042

1037 DOMANOVSZKY 1981, II. 79. kép; KRESZ 1954, XXIII. tábla 11. ábra; KRESZ 1990,155. kép

1038 KRESZ 1961, 153; KRESZ 1991, 149. kép (mázvirágos kanta)

1039 KRESZ 1990, 157. kép, 165. kép, 177. kép; KRESZ 1983, 84-86. kép; DOMANOVSZKY 1968, 11. kép

1040 KRESZ 1954, XXX. tábla 40. ábra; KRESZ 1990, 347. kép; KRESZ 1991, 166. kép

1041 KRESZ 1983, 305; KRESZ 1990, 179. kép

1042 KRESZ 1991, 160-162. kép; P. SZALAY 1994, 4-5. kép; KRESZ 1954, XXVII. tábla 28. ábra

24. kép | Írókás, mázas butykoskorsó (Kresz 2001)