Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A hódmezővásárhelyi fazekasközpont
149 „CSEREPÉN ISMEREM, MIN EM Ű FAZÉK VOLT...” A HÓDMEZŐ VÁSÁRHEL YI FAZEKASKÖZPONT létét, esetleg a helyi előállítás lehetőségét veti fel. További adatok, hitelesen feltárt mühelyleletek szükségesek a dél-alföldi régió kora újkori főzőedény-szükségletek kielégítésében részt vállaló központok felderítéséhez, a kereskedelmi kapcsolatok irányának és kiterjedésének pontosításához, az alföldi területeket jellemző láng- nyelves/szirommintás és rácsosán festett fazéktípusú edények készítési helyének meghatározásához. A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FAZEKASKÖZPONT Jelen kutatás kapcsán különösen a dél-alföldi fazekasközpontok, ezen belül is a hódmezővásárhelyi népi edénymüvesség jellegének és színvonalának vizsgálata alapvető. A fazekasközpont részletes bemutatása a néprajzi kutatásban alkalmazott szempontrendszer szerint történik. A mühelystílusok feldolgozáskor vizsgáljuk a fazekascéhek működési ideje és az ott dolgozó mesterek száma mellett, a fazekasság ágazati szakosodását, az értékesítési körzeteket, a nyersanyagbázist és a készített edények típusait, valamint díszítőtechnikáit. A céhesedés folyamata területileg eltérő időben és ütemben bontakozott ki. Legkorábban a Nyugat-Dunántúlon és az Északnyugat-Felvidéken. Az alföldi területeken - a 16-17. századi előzményektől eltekintve - a céhszerveződés nagyobb mértékben a török kiűzését követően indult meg. Itt a kialakulás időpontja sajátosan esett egybe a bomlás időszakával. A 18. század végétől kezdve a céhek megalakulása már nem jelentett fejlődést. A századfordulón a céhrendszer egy elavult struktúra, inkább gátja, mint ösztönzője a haladásnak.959 A történeti Magyarország területén található céhes kézműiparra vonatkozó írott forrásanyag és tárgyi emlékek felgyűjtése alapján, a 14-19. században, 147 fazekascéh működésére vonatkozóan rendelkezünk adattal, melyek közül mindössze 21 alakult a 19. században.960 A céhkataszter alapján ismert céhek adatai jelzik, hogy egy-egy céh az adott időpontban, vagy több időpontból származó adat esetén, az adott időintervallumban működött. Szem előtt kell tartanunk, hogy a céhesipar írott forrásokkal dokumentált megjelenése ritkán esett egybe a fazekasság adott régión belüli működésének kezdetével, mint azt a városi feltárások során felszínre hozott kerámiatöredékek bizonyítják. A korabeli fazekastermékek készítése nemcsak céhes keretek között folyhatott. Még a 19. században is jellemző, hogy a fazekasközpontok felében soha nem is működött céhszervezet.961 Elsősorban a kisebb településeken éltek olyan 959 EPERJESSY 1967, 23. 960 ÉRY - NAGY - NAGYBÁKAY 1976; DOMONKOS 1991, 9-40. 961 KRESZ 1977, 119.
