Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
Történetiség, funkcionalitás, regionalitás - A kora újkori kerámia általános jellemzői
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” TÖRTÉNETISÉG, FUNKCIONALITÁS, REGIONALITÁS 134 sének szükségtelenné válásával hozott összefüggésbe.865 A további kutatás feladata pontosítani a dél-alföldi kiöntőcsöves edénytípusok eredetét és tisztázni a készítési hagyományuk összefüggéseit. A formai jegyek mellett egyes kora újkori díszítőtechnikai eljárások mögött feltételez déli összetevőket még a kutatás. Többek között a sgraffito díszítés egy sajátos technikája, a folyatott máz, a fekete edényégetés és idetartozóan a karcolt motívumok alkalmazása említhetők. Ehhez kapcsolódóan egyelőre hipotézisként jegyzem meg, hogy a magyar népi kerámiamüvesség egyik közkedvelt díszítőtechnikája a fröcskölt díszítmény, feltehetően korszakunkban, balkáni, dél-szláv (bosnyák) közvetítéssel került be a hazai népi kerámiakészítési gyakorlatba. A sgraffito kerámia eredetének kérdése problematikus. A kifejezés eredetileg a 15-16. századi olasz kerámia jellegzetes díszítőmódjából származik, majd idővel a fogalom a karcolás technikája fényében tágabb értelmezést nyert.866 A kutatók álláspontja szerint a kerámiamüvészet Európába, Bizáncból, illetve a közel-keleti iszlám területekről érkezett, hazai megjelenése az oszmán-török terjeszkedés időszakára esett.867 A magyarországi hódoltág kori sgraffito kerámia stílusa és díszítése kétféle, mely csak részben utal balkáni, közvetve bizánci eredetre.868 Másik csoportja az észak-itáliai 15-16. századi műhelyhagyományokkal mutat összefüggést,869 illetve itáliai mintaképeket követő hazai műhelyek termékeinek tartható.870 A magyarországi balkáni eredetű sgraffito kerámia megjelenésében a díszítőstílus kései szakaszához köthető. Jellemzően a talpas tálak díszítménye. A kései stílus meghatározója a motívumkor egységesülése; az egyszerű vonalas ornamentika, a szabad, kötetlen vonalvezetés és a zöld-bama hangsúlyozó festés.871 Alapvető a figurális motívumok hiánya, és a geometrikus, illetve a stilizált növényi díszítőelemek egyeduralkodó jellege.872 A geometrikus omamensek között meghatározóak a koncentrikus körök, az egyenes és a hullámos vonalak, az ívek, ívkötegek, a spirálok, míg a növényi omamensek sorában a palmetta-, a lótusz-, ritkábban a rozetta- és a stilizált tulipánmotívum említhetők.873 A közzétett régészeti anyag tanúsága szerint az ilyen típusú kerámia használata a 16. században jellemző,874 de 865 NAGYJ. T 1995, 504. 866 COX 1959, 348, Fig. 527, 349, Pl. 115. 867 KOVÁCS 1984, 20. 868 BIKIC 2003, 137-141, SÍ. 27-29; A balkáni sgraffito kerámia eredetére vonatkozóan lsd: KOVÁCS 1984,21-27. 869 BERTALANNÉ 1994, 380, 387-388, VIII. t. 33-36. 870 KÁRPÁTI 1994, 390-394. 871 KOVÁCS 1984,28. 872 KOVÁCS 1984, 27; SOPRONI 1981, 43-60; SOPRONI 1959, 7. kép; FODOR - KOZÁK 1970-71, 154, 43. kép 873 KOVÁCS 1984, 28, 3. tábla 8, 7. tábla 13, 4. tábla 2. 874 BIKIC 1994, 82, 31.cl; GERELYES 1986, 70-81; KOVÁCS 1998, 169, 12. kép 2.
