Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
105 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA zárhatja egyszerű hullámvonal vagy pontsor (20. tábla 6),629 esetleg újabb vonalkö- teg, amit gyakran kísérnek még kis amplitúdójú, festett hullámdíszek (11. kép).630 A sávosan festett vászonfazekak egy másik csoportjánál a visszakarcolt egyenes vonalkötegek mellett többnyire az egyenesek közé festett, nagy ívű hullámvonal, az ún. zsinegdísz a meghatározó (13. tábla 5).631 Az edényeken gyakran tűnik fel még kiegészítő díszítésként a lángnyelvmotívum vagy a sziromminta (13. tábla 3).632 Nemcsak a díszítésük, de a soványító anyaguk is megkülönbözteti ezeket az edényeket a fentebb említett csoporttól. A hagyományosan alkalmazott homok mellett, jóval több apró szemcséjű kvarckavicsot vegyítettek az agyagba, ezáltal az edényfal érdes, durva tapintású, és rendkívül vékony (0,2-0,3 cm). A visszakarcolt technikával díszített fazekak mellett elkülöníthető a festett edényeknek egy másik nagy csoportja, melyek mind díszítésükben, mind anyagukban különböznek a fentebb tárgyalt edénykörtől. Közös jellemzőjük, hogy világosbarnára633 (13. tábla 4), ritkábban halványvörösre égetettek634 (13. tábla 7). Soványításuk erősen homokos, tapintásuk érdes. Az edényfal vastag, rendszerint 0,5 cm körüli. Általában égetésük is rosszabb, mint azt a sávozott kerámiaárunál tapasztalhattuk. Az edényeknek többnyire kizárólagos díszítménye a festés, belső oldaluk rendszerint mázatlan. Az anyagon túl összekapcsolja a csoport edényeit a festés egységes stílusa. A motívumok nem túl bonyolultak, a festett ornamentika többnyire egymással párhuzamos rövid sávok, ferde irányú egyenesek és lágy ívű hullámok tömegéből (10. tábla 2-4; 13. tábla 4, 7),635 valamint egymást keresztező vonalak kombinálásából jött létre (13. tábla 6).636 A szabálytalanul ferdén festett vonalakkal és rácsozott mintával díszített fazekak az alföldi területek korabeli leletegyütteseiben jellemzőek.637 A rácsozott festés különösen az Alföld keleti régiójában kedvelt, legalábbis a közzétett leletegyüttesek hasonló stílusú fazekastermékeinek előfordulási arányát tekintve.638 További adatok szükségesek annak tisztázásra, hogy az Alföldön jellemző lángnyelves fazekak származási területe egybe eshetett-e a rácsozással díszített vagy sávosan festett edények készítési helyével, vagy az eltérő megjelenése mögött a különböző műhelykörzetek 629 TJM 202.52.172.1, TJM 2002.52.172.2, TJM 2002.52.171.1, TJM 2002.52.171.2. 630 TJM 99.2.634, TJM 99.2.211. 631 TJM 99.2.509, TJM 2002.52.172.2, TJM 99.2.582. 632 TJM 2002.52.211. 633 TJM 99.2.232,1. TJM 99.2.512, TJM 99.2.512.1-2, TJM 99.2.469, TJM 99.2.140, TJM 99.2.712. 634 TJM 99.2.92, TJM 99.2.464, TJM 99.2.199, TJM 99.2.464. 635 TJM 99.2.467, TJM 99.2.464, TJM 99.2.199.TJM 99.2.232.1, TJM 99.2.92. 636 TJM 99.2.512.2, TJM 99.2.487. 637 HORVÁTH - SIMON 1996, 445, 478 9.k. 8,479 10.k. 2,480 11 .k. 4, 497 28.k. 11, 526 56.k„ 533 63.k.l, 534 64.L2, 535 65.k. 1, 541 71.k. 5; MÉRI 1954, 148, XXV.t. 7; GERELYES 1980, 108 8.k. 6, 109 9.k. 2, 4, 5; GERELYES 1996, 121, 96 XXVIII.t. 1, 97 XXIX.t. 1; MÉRI 1954, 148, XXV.t. 7. 638 BENKŐ 1992, 52. tábla, 10-12; LÜKŐ 1939-1940, 159 1. kép; RUSU 2002, pl. CV., a-b; KOVÁCS 2001.C, 12. kép 3.
