Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
Mindenesetre az ilyen becslések is jól mutatják, hogy a elsős vagy negyedikes zsidó beiratkozok számai Szegeden a felsőbb osztályokban az időben sokkal kevésbé csökkentek, mint keresztény társaiké. Igen hosszú távon, 1882 és 1936 között az így mért eltérések a zsidó elsősök és negyedikesek között 84 %-ot tettek ki, szemben a 64 %-kal a katolikusoknál és 77 %-kal a többi kereszténynél. A hasonló látszólagos 'lemorzsolódási' eltérések a negyedikesek és nyolcadikosok között sokkal csekélyebbek voltak ugyan, de továbbra is a zsidók előnyét mutatták 58 %-kal szemben a keresztények átlagos 53-54 %-ával.34 Tanulmányi teljesítmény és minőség E zek után át kell térni az iskolázás minőségi egyenlőtlenségeinek vizsgálatára. Az ezen a téren rendelkezésre álló jelzősorok között kiemelten fontosak és beszédesek a felekezet és tantárgysajátos átlagjegyek, melyeket a felvételi eredményekben akár a nevek nemzeti jellege (magyar nevűek szemben az allogén családnevek hordozóival), akár a helyi vagy vidéki származás, vagy akár a szülők foglalkozása szerinti osztálykategóriákban is el lehet különíteni. De rendelkezésre állnak az iskolai minősítésre az érettségi letételének átlagos életkorára vagy a választható tárgyak előfordulási gyakoriságára vonatkozó mutatók is. Helyhiány miatt itt elsősorban a különböző felekezetű tanulóknak a főbb tantárgyakban elért átlagjegyeinek sommás bemutatására és értelmezésére fektetnék hangsúlyt. Sajnos ezek csak gimnáziumokként külön-külön (tehát nem összesítve) és a kizárólag a 8. osztályosokra vonatkozólag kerültek eddig összesítésre. Ennek a komplex számszerű összefüggés-rendszernek a bemutatását egyszerűség kedvéért egy táblázatban kísérlem meg, mégpedig az egész vizsgált hosszú időszakra s úgy, hogy az átlagjegyek helyett itt csak a zsidók és katolikusok átlagjegyei közötti pozitív vagy negatív eltérések átlagai szerepelnek, mégpedig abszolút értékben. így a négy skálájú jegyrendszerben (jeles = 1, bukás = 4) a negatív különbség azt jelenti, hogy a zsidók jegyátlagban annyival jobban, a pozitív különbségek pedig azt, hogy a zsidók jegyátlagban annyival gyengébben teljesítettek. 7. táblázat. A zsidó és a katolikus diákok átlagjegyei közötti különbségek tantárgyak szerint a három szegedi középiskolában a vizsgált korszakban.35 Magyar latin német matek testnevelés átlagjegy36 Piarista gimn.-0,14-0,21- 0,43-0,15 + 0,44-0,16 Baross főreál-0,20-0,22-0,24 + 0,30-0,21 Klauzál gimn.- 0,17-0,12-0,07- 0,02 + 0,40- 0,07 34 Értesítői adatok összegzései a három szegedi középiskolában. 35 Ez az időtartam piarista gimnáziumra nézve pontosan 1890 és 1946 közötti, a reáliskolára nézve 1890 és 1948 közötti, a Klauzál gimnáziumra pedig 1908 és 1946 közötti. Forrás : a tanuló népesség prozopográfiai vizsgálata. 60 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Zsidók Szeged társadalmában
