Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
'túliskolázására' vonatkozó megállapítások általában a lányokra még határozottabban érvényesek.18 Ezt Szegeden különösen jól lehet illusztrálni. A szegedi zsidó lányok iskolai felzárkózására például jellemző, hogy számuk már 1885 felé elérte s ezután nemegyszer meghaladta a fiúkét a zsidó elemiben.19 Ami a felsőbb iskolázást illeti, legyen elég itt egyetlen összehasonlító adatsor. 1906/7- ben az elemi iskola után továbbtanuló zsidó lányoknak (269) csak pontosan harmadrésze (33 %) járt még a középiskolának megfelelő felsőbb lányiskolába, míg a többiek főképp a polgári (61 %) illetve néhányan a tanítóképző padjait koptatták20. Ezek az arányok azonban már 1928-ra egyenesen visszájukra fordultak. Ekkor már a 242 továbbtanuló zsidó lányból (beleértve az iparos tanoncokat is) 46 %-ot a lánygimnáziumban és 19 %-ot a felső kereskedelmiben, azaz két-harmadukat érettségit adó intézményben találni. Ekkor, 1928-ban, a szegedi zsidó gimnazista lányok száma (112) meghaladta a fiú gimnazistákét (103), ha kissé elmaradt még az összes fiú középiskolásétól (143).21 Ez önmagában is rendkívüli eredmény, hiszen országosan és helyileg is a lányok középiskolába és felsőbb tanulmányokhoz jutása csak a szocialista korban érte el a fiúk arányait. 1924-ben például a szegedi lánygimnazisták száma (463) összességében csak egy-harmadnál kisebb töredékét képezte a három fiú középiskolásénak (1432).22 Ebből máris megállapítható, hogy Szegeden a zsidó fiatalok iskolai mobilitása rendkívüli mértékű volt a régi rendszerben s az intenzív polgárosulásnak ez a velejárója a lányokra majdnem annyira vonatkozott mint a fiatal férfiakra. A 3. táblázat a különböző felekezetekhez tartozó fiúk elhelyezkedését mutatja be a három szegedi középiskola első osztályába iratkozó tanulók között. A táblázat komplexitása ellenére itt is elsősorban a zsidó fiatalok elhelyezkedésére fogunk figyelmet fordítani abból a szempontból, hogy a zsidó érdekeltek iskolaválasztása mennyiben tért el az átlagtól. Az ilyen típusú elemzés egyfajta piackutatásnak is megfelel, amennyiben a helyi iskolai mező szerkezetét világítja meg a különböző érintett etnikai-felekezeti résztvevők bekerülési esélyei illetve ezek beiratkozási stratégiái, sajátos iskolai keresletük szerint. Tekintve, hogy a választások különböző társadalmi presztízsű (régi és újabb iskolák) és státusú intézmények (két gimnázium és egy reáliskola) között volt, a beiratkozási preferenciák az iskolák (katolikus vagy semleges) 'szellemiségéhez', városi vagy állami adminisztratív függőségéhez, a képzés várható irányához (tudományegyetem vagy technikai szakirányú tanulmányok) is kötődtek. 18 L. korábbi összefoglaló tanulmányomat: Nők a modern felsőbb iskolázás korai fázisaiban, in Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon, 1867-1945, Budapest, Replikakönyvek, 1997, 57-74. 19 L. Barna Jónás és Csukás Fülöp, id. hely. 20 L. A szegedi zsidó hitközség 1906 évi jelentése, Szeged, 1907,13. 21 L. A szegedi izraelita hitközség 1928 évi jelentése, Szeged, 1928. 22 L. Mészáros István, Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996-1948, Budapest, Akadémiai, 1988, 258-259. Zsidók Szeged társadalmában OOOO^OOOOOOOOOOOOOOO 51
