Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
Közösségi életük megszilárdulását és teljesebbé válását egyéb tényezők is tükrözték. Ezek már inkább a szorosabb értelemben vett vallási-hitközségi élethez köthetők. Az izraeliták 1854-ben kérték a tanácsot a palánki régi izraelita temető átengedésére. Indoklásuk szerint, azt kőfallal vennék körül, de a város félelmét hangsúlyozta: marad-e ezáltal elegendő hely a közlekedésre. Végül a temetőt átengedték az Izraelita Kultúr Közösségnek 500 Ft-ért, azzal a kikötéssel, hogy a területet kellő magasságú deszkakerítéssel kell körbevenni. Az izraelita lakosok civil szerveződésének erejét mutatta, hogy egyre több kérelmet adtak be egyesületi élet szervezésére. Stern Lipót pl. 1863-ban kérte, hogy engedélyezzék egy Izraelita Olvasó Egylet alapítását. Társadalmai beágyazottságuk erősödött azáltal, hogy Szeged törvényhatósági bizottsága 1874- ben az Izraelita Hitközség évi segélyét 500 Ft-ról 1000 Ft-ra emelte, és tudomásul vette, hogy az egyházközség a felekezeti iskoláit községiekké nyilvánította. 75 De volt egy más irányú mozgás is, a hitközség felügyelő funkciójának megerősödése. Az izraelita egyház azt kérte a várostól 1863-ban, hogy a lelkészi vagy községi hátralékban levő saját hitsorsosaikkal szemben adjon hatósági támogatást. Vagyis a hátralékok adóként való behajtásához nyújtson karhatalmi segítséget. A tanács szerint a Kapitányság engedélyezheti a fönti adók beszedését karhatalommal, mert 1861-től a zsidókat is újoncozták, s emiatt, mint közösség katonai szervek szigorú felügyelete alatt álltak.76 Az állami ellenőrzés más területen is nőtt, ami sok szempontból kényelmetlenséggel járt, más oldalról viszont, állampolgári mivoltuk gyakorlati tényét bizonyította. A helyi telekkönyvi hivatal legfájóbb sérelmüket - ingatlanszerzési korlátozásukat- orvosolta, amikor bemutatta az elhalt zsidók birtok-bizonyítványait a Cs. Kir. Adóhivatalnak az adózás és ingatlanszerzési képesség megállapításához. A zsidók Szegeden ennek alapján érvényesíthették konkrétan tulajdonszerzési jogukat.77 Belső szociális viszony volt a zsidók egymás közötti házassága, családi élete. A Ben Chananja számából átvett hírt elemzett a Szegedi Híradó 1863-ban. A héber vallási törvények szerint a vőlegény az esketési szertartás előtt kettő okiratot kézbesít az arájának. Az egyik tartalmazza a jegyajándék meghatározását, a másikban a vőlegény fivére lemond az özvegyre való jogáról, mely őt -szintén a héber törvények alapján- a vőlegény halála esetére megilleti. Az eset kapcsán a Cs. Kir. Budai Pénzügyigazgatóság fölszólította Löw Lipót szegedi főrabbit, hogy a bélyeg nélkül kiállított ily okiratok ügyében a rabbinátus indítson nyomozást. 75 CSMLKgy.jkv. 24/1874 76 CSML Tan. ir. 1589/1863 77 CSML Tan. ir. 3424/1863 36 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
