Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
Polgári vállalkozók A osztrák abszolutizmus időszakában megszaporodtak a kapitalista jellegű vállalkozások. Ezek igen szerteágazóak voltak: a mezőgazdasági árutermelésbe való bekapcsolódástól az infrastruktúra fejlesztéséig terjedtek. A zsidó polgárok jellemzően kereskedők voltak, de fölhalmozott tőkéjüket a gazdagabbak szíves fektették földingatlanba. Ezt a fajta birtokosi törekvést példázza Pollák Simon kereskedő esete 1880-ból. Az újvidéki születésű (1823), majd Szegedre költözött (1843), üzletember 1880-ban földet akart bérelni Szeged felső járási szántóiból. A város 25 évre évi 6227 Ft bérpénz mellett 1343 hold földet akart kiadni. Pollák Simon ezt a területet 6800 Ft évi bérleti díjért, tehát közel 600 Ft felárral, meg ki akarta venni. A tanácsi előterjesztés azonban Pollák Simon kérését mellőzte, amit a közgyűlés határozatban erősített meg. Az elutasítás okáról nincs szó benne, csak annyit jelentenek ki, hogy a letétbe helyezett árverési óvadékot visszaadják neki.34 Szeged a város legelőit már 1852-től haszonbérbe adta a földéhséget csillapítandó. Most is az lehetett az elutasítás indoka, hogy a területet nem egyben, nagybirtokként, hanem kishaszonbérletek formájában szándékozott kiadni. Tehát inkább szociális célok motiválták, mint pénzügyiek. Megjegyzendő, hogy apja, Pollák D. Simon dohánykereskedő volt, 300 Ft éves jövedelmével (1845) azon belül is a kisebbek közé tartozott. Háztartása ellenben igen terjedelmes: 14 fia mellett, 3 lánya, 1 zsidó férfi, illetve 1 keresztény lány cseléd lakott vele egy fedél alatt. A város társadalmának polgárosodása és gazdaságának kapitalizálódása tükröződik abban a kezdeményezésben, amelyet Szeged nagyobb ipari befektetői jegyeztek 1856-ban. A tanácshoz írt beadványukban kiemelték, „elegendő tőkepénzes vállalkozó ajánlatott tett a Tisza-parti Sina-féle raktár gőzmalmi átalakítására". Szeged egyik húzó iparának, a gőzmalom-üzletágnak megalapozásáról volt szó.35 Az ipar zsidó vállalkozói itt is a malomiparban jelentek meg. A malomtulajdonosok voltak az elsők, akik az infrastruktúra modernizálását tervezték. Csatornázást hajtottak végre, vízelvezető csőrendszert építettek, amely Szeged első közművesítését jelentette, urbanizáltsági szintjét emelte. 1869-ben a városi vízvezeték szerződéses üzemeltetője és a Kiviteli Gőzmalom közösen javasolták a magisztrátusnak új kutak létesítését.36 34 CSML Közgy.jkv. 95/1880 35 CSML Tan. ir. 538/1856 36 CSML Tan. ir. 1936/1869 24 <x>o<x>ooo<xxxxxxx>o<xx> Zsidók Szeged társadalmában
