Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
14. Bácskai Éva Szeged: Elrabolt ifjúság (A Radó csald történetéből)
csomagolhattak. Közben barátnője, Panka, aki a gettóban rokonaival a szomszéd szobában lakott, egy jókora ollóval vadul csapkodott a szekrényben.- Hát Te mit csinálsz itt? - rémüldözött Vica, amikor meglátta a dühödt ollózást.- Csak nem fogom nekik ezt mind itt hagyni! Egy frászt! El akarják tőlem venni, hát ne legyen benne örömük! Felszabdalom az összes ruhámat, kabátomat, amit nem vihetek magammal. Kéred valamelyiket? Most válogass belőle, amíg egy darabban vannak. Aztán megfogta a parfümös üvegcséjét, és tartalmát egy erőteljes mozdulattal a lefolyóba öntötte. Ez az éjszaka is álmatlanul telt. Az ismeretlentől való félelem eluralkodott az embereken. Reggel hat órakor lovaskocsik álltak a gettó bejáratához. Felpakolták rá a nőket, férfiakat, gyerkeket és véneket a nyomorúságos batyuikkal együtt. Amikor már mindenki fenn ült a szekereken, csendőrök járták végig a szobákat az esetleges elbújtak után kutatva. Benéztek a szekrényekbe, ágyak alá, ládákba, padlásra, és pincébe. Amit ott felfedeztek, az mindenkit elképesztett. Elbújtat ugyan egyet sem találtak, de jó néhány halottat azt igen. Ezek a szerencsétlenek ezen az éjszakán az öngyilkosságot választották a bizonytalanság helyett. Vicát a szekér elejére tették fel közvetlenül a rájuk őrködő csendőr mellé. Elindult a menet. A csendőr félszemmel Vicát nézegette. Géza nem kapott helyet a lánya mellett, ő a kocsi végére került. A „gyászmenet" haladt az úton. Az emberek bámulták őket.- Lenne egy ajánlatom magának - súgta halkan Vica fülébe a csendőr. Én elviszem magát a faluba hozzánk. Ott élek a feleségemmel. Nálunk elbújtatom, és nem esik majd bántódása. Na, mit szól hozzá?- Igazán köszönöm, de én nem vagyok egyedül, ott ül hátul az édesapám. Ő is velem jöhet?- Sajnos nem, nálunk már csak egy hely van, mivel több embert is bújtatunk. Az ajánlat kecsegtető volt, de hogy hagyná itt az édesapját, meg aztán nem is igen bízott a kakastollas emberben. Nem, köszönte szépen, inkább az édesapjával marad. A Kossuth Lajos sugárúton a Rendőrséghez értek, ahol leszállították a szedett- vedett, bátyus, sárgacsillagos embereket. Egy nagy udvarba tereltek mindenkit, itt már igen sokan voltak. Hosszú asztalokra kellett a csomagok tartalmát kiborítani és minden darabot átvizsgáltak, kiválogatták belőle a nem kívánatos dolgokat, majd a maradékot mérlegre tették. Ha bárkinek meghaladta a csomagja a limitált súlyt, bizony ki kellett szedni belőle a felesleget. Panka egy üveg lekvárt akart magával vinni, de egy rendőrtiszt belekötött, és arra volt kíváncsi, mit dugott el benne. Ezt nem viheti magával, mert talán arany, vagy pénz van benne elrejtve! Addig kötözködött, míg Panka megfogta az üveg lekvárt, és a rendőr Zsidók Szeged társadalmában ooooooooooooooooooo^ 241
