Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
12. Dombiné Kemény Erzsébet: Szeged világhírű zongoraművésze Sebők György
Sebők György meg volt győződve arról, hogy ezt maga Weingarten ajándékozta neki és így találta meg a módját, hogy ezt tanítványa el is fogadja. Tulajdonképpen olyan hálás volt ezért Sebők György, hogy amikor a megélhetése már biztosítva volt, soha nem adott pénzért magánórákat. így akarta visszafizetni tanára jóságát. A háború után első felesége rokonaihoz utaztak Dévára. Majd Bukarestbe került és játéka híre eljutott George Enescuhoz, aki megkérte, hogy a következő hangversenyen lépjen fel Mozart: d-moll zongoraversenyével. Enescu nagyszerű muzsikus volt, az egyik koncerten hegedült, a másikon zongorázott, a harmadikon vezényelt. Közben zeneszerzőként is megalkotta életművét. 1946-ban Sebők hazajött Budapestre. Ekkor hallotta, hogy Starker János kiment Párizsba. A francia főváros őt is vonzotta, így követte barátját. Egy évig élt Párizsban úgy, mint a „Bohéméletben". Kicsi szállodában lakott, franciául tanult, órákat adott, hogy a létminimumra elég legyen. Végül úgy döntött, hogy visszajön Budapestre. Itthon minden reményteljesnek látszott. 1949-ben Sebők Györgyöt a budapesti Bartók Konzervatóriumba nevezték ki tanárnak. Közben bekapcsolódott a koncertéletbe. A Csajkovszkij zongoraversenyt majdnem havonta eljátszotta. Különböző koncertlehetőségeket kapott külföldön az akkori szocialista országokba. Játszott zenekarral, szólót és kamarazenét. Megbecsült művész lett. A Berlinben rendezett Világ Ifjúsági Találkozón kiemelkedően szerepelt és díjat kapott. 1950-ben Liszt-díjas lett. Az 1950-es évek közepén egy zenei kollégium megrótta a művészeket, hogy nem akarnak vidékre menni tanítani. Ekkor Sebők György önként jelentkezett, hogy lejön Szegedre. Az 1955/56-os évben teljes óraszámban tanított a Konzervatóriumban. Több napot tartózkodott Szegeden. A 17-es teremben tartotta az órákat. Tanítványai többek között Deák Tibor, Vadady Béla, Zámbó Zsuzsanna voltak. Deák Tibor visszaemlékezése szerint a zongoraóráin, csak úgy mint a kurzuson először mindig végighallgatta a darabokat és utána kezdett el dolgozni velük. Gyakori mondása volt, hogy a tanár azért van, hogy fölöslegessé tegye önmagát. Ebben az időben tanulta a Liszt: Spanyol rapszódiáját. A növendékek mindig szívesen figyelték, hogy mit gyakorol. Ekkor is koncertezett. A 17-es teremben lévő Bechstein zongorát vitették el a színházba. A Schumann a-moll zongoraversenyt játszotta. Sebők György 1955-56-os tanévben a Filharmónia Ifjúsági hangversenysorozatában is kapott szereplési lehetőséget. 212 <XXX><XX><X><><X><X><X><><><X> Zsidók Szeged társadalmában