Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
bérlője lett a piacon árult juh- és bárányhús utáni városi jövedelemnek is. Utóbbi nem fogyasztási adó, hanem Szeged úri jogához tartozó húsmérési monopólium, amelyet a város, mint földesúr bérbeadott. Pl. a város jobbágyközségének számító Kisteleken történő húsmérést Szegeden árvereztették szegediek között.18 Még nem alakult ki a henteshálózat, csak hatósági húsregálé működött. Szegeden a sertéshús sütési és árusítási jogát Waldner Móricz nyerte meg 1861-ben, míg a 16 városi tulajdonú lacikonyha közül csak kettőt sikerült megfelelően bérbe adni Waldner Mórnak, illetve Rosenthal Jakabnak. A lacikonyha működtetése régi üzlete a szegedi zsidóknak, hisz a város tulajdonát képező lacikonyhát már a reformkorban is ők vették bérbe. Sajátos regáleüzlet volt ez, mert a lacikonyhát további bérbeadás útján való hasznosítás céljából vették bérbe. Vagyis ez haszonbérlet volt, Szeged megkapta érte a fix évi haszonbérét, míg a bérlő az alapvetően keresztény fogyasztói közönség miatt további alkalmazásban hasznosította. A húsüzlet másik ága a marhavágás volt. Szegeden szép számmal dolgoztak mészárosok is, többnyire zsidók. A marhahús árát hatóságilag limitálták, s a szerződéseket is így kötötték. A szegedi mészárosok gyakorlata azonban az 1850-es években eltért ettől a szabályozástól, mert értelmezésük szerint a húst csak a katonaságnak kell hatósági áron mérni, a közönségnek viszont lehet szabad áron is. Csakhogy ez a formula nem szerepelt a szerződésben, s így gyakran indult eljárás ellenük. Kiemelkedően sikeres üzleti karrier kezdete volt Patzauer Miksa számára, amikor elnyerte az újszegedi bor-, pálinkamérés és a vásár állásdíj-szedési jog haszonbérlői szerződését. Szeged személyében és örököseiben nagyszabású polgári vállalkozások finanszírozóit, és a közérdek szolgálóit [Anna-kút] tisztelhette bennük.19 Megbízható szerződéses partnernek bizonyult, mert 1864-től ő lett a városi „accis” (fogyasztási adó] bérlője is. Sőt, 1892-ben a város belterületén gyakorlandó égetett szeszesitalok mérési jogának bérbeadására bejött pályázatokból Patzauer Miksáé volt a legkedvezőbb.20 18 CSML Tan. ir.1258/1861 19 CSNLTan.ir. 3798/1861 20 CSML Tan. ir. 2427/1854 Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 19
