Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
11. Tóth István: Reich Mór szegedi aranyműves családtörténetéhez
Tóth István Reich Mór szegedi aranyműves családtörténetéhez történeti muzeológiai gyűjtések során tagadhatatlan a véletlenszerűség is. így történt, hogy a Reich család egyik leszármazottja megkeresett minket érdekes régi családi iratokkal, dokumentumokkal. Megkérdezte, érdekli e a történeti osztályt ilyen jellegű anyag. Természetesen kapcsolatunk egy idő után szinte rendszeres lett. Számtalan jó családtörténeti dokumentumot sikerült így megvásárolnunk. Azt csak sajnálni tudjuk, hogy nem sikerült egységes, hagyatékfelmérést végezni. Olyan információk is birtokunkba jutottak, amelyek azt támasztják alá, hogy a leszármazott családtag nem csupán intézményünknek értékesített anyagaiból, hanem régiségkereskedéseknek is. így csak a nálunk és a levéltárban fellelhető anyagokra tudtunk támaszkodni a család történetének felvázolása során. A Reich család általunk ismert történetében, úgy a kezdeti időkben (1850) és a 20. zázad derekán egyaránt a tragikum meghatározó elem. 1939-ben az akkor közel száz éve Szegeden lakó családnak a korabeli zsidó törvények értelmében igazolni kellett családjuk származását. Ezt legfőképpen választójogosultságuk miatt kellett beszerezniük. A romániai Fáget település(Lugostól nem messze) rabbija igazolta, hogy a Reich Mór a Szegedre kerülő első családtag 1850. augusztus 15-én született a Krassó - Szörény megyében lévő Füget szomszédságában lévő Jezsniken. Reich Mór szüleiről annyit említenek a feltáró levelek, hogy a 19. század 50-es éveinek végén ugyanitt rabló bandák kegyetlenkedésének lettek áldozatai. A feljegyzések szerint a bandavezért, akit Dimitriunak hívtak, elfogták és kivégezték. A Szegedre kerülő Reich Mór szülei Reich Salamon és Maler Regina(másutt Mahler ).A Mahler család neveli fel Reich Móriczot és Reich Katalint. A családi emlékezet szerint a Mahler család a tragédia után azonnal Szegedre költözött s a gazdálkodást felváltották kereskedéssel, de még mindig a mezőgazdasághoz közeli szakágban, a Jordán Gőzmalom raktáraként liszt nagykereskedést nyitottak Szegeden. Nevüket megváltoztatták Marosira. Ez a név szerepelt az 1864-es tanoncszerződésben, amely Pollák Cz. Adolf szegedi arany és ezüstműves és Marosi (Mahler) Mór között jött létre Reich Mór taníttatása kapcsán. A szerződés tanúi között az akkori Szeged neves polgárai szerepelnek: Zápory József és Seifmann Mór. A szerződés három évre szólt. Ennek értelmében Reich Mór, mint arany és ezüstműves tanonc 1867 szeptemberében felszabadult. Ezt a Városi 192 <xxxxxxxxxxxx>oo<xxxx> Zsidók Szeged társadalmában
