Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
9. Apró Ferenc: Újabb adatok a Kotányi család történetéhez
Az adatok nem csak csekélyek, hanem ellentmondók is. Kotányi 1906-07 körüli reklámfüzetében nem az osztrák, hanem a szegedi paprikamalom épülete látható... Kettő is volt neki? Kotányi kezdetben kereskedőknek adhatta tovább a törött paprikát, hiszen első boltját „csak” 1881 decemberében nyitotta meg. Bizonyság rá, hogy - az újabban föllelt adat szerint - a 25. éves jubileumot 1906. december 25-én ülték el. (SZN 1907. jan. 1.) Ez az kereskedés valószínűleg a bécsi malomépületben nyílt meg, hiszen az unoka az üzletház szót használta. A vállalkozás sikerrel terjeszkedett, a második, dr. F. A.-nétól elegánsnak nevezett Kotányi-bolt Pesten volt (Teréz körút 7.) A harmadik elárusítóhely Szegeden, a Kárász utca 5. számú Eisenstádter-ház (akkor is, ma is 5. sz.) földszintjén nyílt meg 1902. szeptember 9-én (SZN aug. 24., szept. 7., 9. és 11.] Kotányi a keretes hirdetésében pesti és bécsi üzletéről ír, tehát ekkor még nem kereskedett a monarchián kívül. Reklámjának legfontosabb adata, hogy 21 éve lett önálló, ez egybevág a már írtam 1881. évvel! És a meglepetés: Kotányi Szegeden hat féle szemes kávét (Jamaica, Cuba, Puerto Rico), pörkölt kávét (a saját gőzpörköldéjéből!) és öt féle teát (pl. kongóit) hirdet, de - paprikát nem!! Úgy látszik, ekkor még nem merte fölvenni a versenyt sem az olcsón - családtagokkal - termelő szegedi gazdákkal, sem a nagy tapasztalattal bíró, a piacot jól ismerő helyi termeltetőkkel, lényegében kereskedőkkel. Ám Pesten paprikás Kotányinak nevezte magát, és ő volt a legnagyobb hirdető, a legtöbb reklámmal élő. Minden politikai, társadalmi és egyéb alkalmat megragadott a hírverés érdekében. A Borsszem Jankó 1906. december 23-i számában így reklámozta magát, ráérezve a lélektani elemek fontosságára: Paprikás Kotányi nem veszekszik azon, hogy ki a negyvennyolcas, ki a hatvanhetes, neki minden politikai árnyalat mindegy, mert az egész ország, pártkülönbség nélkül, nála vásárolja a szegedi rózsapaprikát. (Szabó Dániel, História, 1992, 2. sz.) Érdekes adatokat tartalmaz a Kotányi János I. millenniumi paprikamalma című, évszám nélküli füzet, mely 1906-07 körül készült a Deák Ferenc utcai Dugonics nyomdában. (Mindössze két lapját láthattam...) Egy-egy fotón a szegedi paprikamalom épülete és belseje látható! A kutatás még adós a helyével... A füzet címlapján máraz újabb külföldi üzlet helye is ott díszeleg: Berlin! Kotányi a nemes, édes rózsapaprikát hirdeti, mely „az ételnek kellemes édeskés csípősséget és gyönyörű színt ad." A nyájas olvasó minderről 36 ételrecept segítségével győződhetett meg, már ha nekiállt főzni... Jómagam a beszerezhetetlen reklámfüzet kilencedik - javított, módosított - kiadását forgathatom. Természetesen évszám nélküli, 1907-ben vagy 1908-ban jelent meg. A vállalkozó így dicsekszik: „Mint cégtulajdonos[t], ismételten azon kiváló szerencse ért, hogy Őfelsége I. Ferenc József apostoli királyunk által - gyártmányaimból kifolyólag - megszólíttattam, és iparkodásomért legmagasabb dicséretét nyertem.” Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 181
