Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
A kör háromdimenziós megjelenítése a gömb, nem látható alsó féltekéjének negatív csúcsán áll meg a látogató a kupolanégyzet közepén. A zsidó vallás felfogása szerint az ember áll a világegyetem középpontjában, de ez a középpont nem csupán a fizikai tér közepét jelenti. A kupola alatti körben s egyben a négyszög átlóiban lévő középpont csak jelképe a szellemi koordinátáknak. A kör az ember szimbóluma is. Az embernek is "kerek egésznek” kell lennie, befejezettnek, önmagában lezártnak, egységesnek. Ez azonban nem jelenti, hogy magának való, zárkózott rész legyen.124 Az embernek olyan szellemi dimenziói vannak, amelyek felelős teremtménnyé teszik. Ez a "felelős” szó itt annak eredeti jelentésében szerepel, azaz "felelős" azt jelenti, akit válaszadásra kértek fel, aki felel.125 Ez a tény határozza meg a helyét a világegyetemben. A kupola a templom ékessége, büszkesége, nagyszerű építészeti teljesítmény. Nem akármilyen építményeket fednek ezzel az építészeti elemmel. Parlamentek, törvényszékek és a XIX. század végétől gőgös bankpaloták ékessége is a kupola. A nagy jelentőségű épületek félgömb alakú beboltozása azokban a korai időkben is elengedhetetlen volt az emberek számára, amikor alig-alig álltak rendelkezésre a kupola megalkotásához szükséges anyagok, technikai eszközök, mérnöki ismeretek. Barlangszentélyek, sziklasírok boltozatos mennyezete lehetett a mintája a kupolaboltozatnak. Ott, ahonnan a kupolát a reneszánsz örökölni vélte, vagyis az ókori Rómában sem a Panteonnal kezdődött a kupolák emelése. Már az etruszk temetkezések során is használták ezt a formát. A többnyire kör alaprajzú, kupolaborítású épületek a legkorábban épített királyi paloták, templomok és sírok voltak. Előterük, rávezető terük általában négyszögletes volt, s két részre oszlott. A belső tér többnyire ívesen záródott és kupola fedte. A kör alaprajz legtovább a mauzóleumépítészetben élt, nálunk a temetői csontházakban. Aligha oktalanul.126 Az élet és halál misztériumát sejtetik a kupolás palotasírok. A befelé vezető út a szülőcsatorna leképezése, a boltozatos tér maga az anyaméh. Az oszlopos előterek az életút labirintusát is jelentik, a kupolatér pedig a földi végállomást - és ama másik, nem földi utazás kezdetét. Kupolás baldachin-fedést kapott a keleti fal közepén az emelvényen, fülkeszerű bemélyedésben helyet foglaló frigyszekrény. A sátorszerű borítás, a baldachin a pusztai sátor-szentélyt, a Miskánt idézi fel. A zsinagógákban az eredetileg a csarnok 124 Doppelfeld, Basilius, OSB: ugyanott. 125 Joannes, Fernando: idézett mű 22. p. 126 Zolnay Vilmos: idézett mű 91 p., közelebbről: 473-515. p., 507. p. 176 <xxxx>o<xxxxxxxxxx>ooo Zsidók Szeged társadalmában
