Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden

A zsidó élet középpontjába a szent iratok tanulmányozása került. A Templom lerombolása után megszűntek a zarándoklatok, a szövetség ünnepei és az áldozatok bemutatását imádságok helyettesítik. Ezek szövege, elmondásuk ideje, rendszere a bölcsek tanításai szerint alakult. Az elveszett ország, Izrael, a szétszórt nemzet, a zsidók fennmaradásának egyetlen alapjává vált a Tóra, a Misna, a Gemára tanulmányozása, az ily módon kialakított törvények, életvezetési szabályok betartása. Ezért nagy tekintélyre tettek szert a tanítók (a tannaiták, amórák, gáónok], és szentnek tartották azokat a városokat, amelyekben a jelentősebb iskolák működtek.

A zsidók a szétszóratásban közel éltek egymáshoz, egyrészt, hogy a néha ellenséges többséggel szemben védekezhessenek, másrészt, hogy vallásos intézményeik közelében lakhassanak. A gettó behatárolt városi terület, ahol szomszédjaiktól elkülönítve laktak. Az 1172-es, harmadik lateráni zsinat tiltotta el a keresztényeket a zsidókkal való együttlakástól, ez az intézkedés vetette meg a gettó alapját.

Maga a gettó kifejezés az olasz nyelvből származik, és eredetileg vasöntödét jelent. Először 1516-ban használták a megnevezést egy vasöntödéhez közeli velencei negyedre, a Campo Ghetto Nuovóra. A zsidóság más városokban is külön zsidó utcákba visszavonulva élte a maga saját törvényeinek engedelmeskedő életét. Szokásaikhoz a nehéz megpróbáltatások idején még erősebben ragaszkodtak.81 Ezek egyik - a mikve, a rituális fürdő mellett - legfontosabbika a zsinagóga látogatása, a közös ima volt.

Templom vagy zsinagóga?

Szentély pusztulása után az első zsinagógákat Babilóniában állították

fel. Az Ezekielnél - aki legalább húsz éven keresztül prédikált a babiloni foglyok között - olvasható mikdás meát (kis szentély) kifejezést a Talmud bölcsei azonosították a templom (zsinagóga) fogalmával. „Ezokáért mondjad: így szólt az Úr Isten: Mivelhogy távol vetettem őket a pogányok közé, és szétszórtam őket a tartományokba, tehát én leszek nékik templomul rövid időre a tartományokban, a melyekbe mentek” (Ez 11,16).

A zsinagóga (bét hakneszet) a sokrétű és decentralizált zsidó vallás intézménye, mely híveinek megtanítja a túlélést, biztosítja a megmaradást a politikai hatalom birtoklása nélkül. A zsinagógát szintén nevezik templomnak, de a magyar helyesírás szabályai szerint köznévként különböztetjük meg az egyetlen Templomtól, a Szentélytől.

81 Brestyánszky Ilona, R: Budapest zsinagógái, Budapest, 1999, Ciceró Kiadó, 23. p.

166 oooooooooooo<xxx>oo<öo Zsidók Szeged társadalmában