Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

7. Molnár Judit: 1944 - ünnepléstől deportálásig

A deportálás

F

erenczy László - családját is hanyagolva49 - szinte éjt nappallá téve szervezte, irányította, ellenőrizte a „tisztogatási akciót", majd készítette összesítő jelentéseit a belügyminisztériumba valamint a csendőrség felügyelőjéhez. Június 17-én lelkesen számolt be kiskunfélegyházi irodájából, hogy a IV. zónában50 a „táborokba való begyűjtés zavartalanul folyik". Mint írta: „június 16-án, reggel 5 órakor megkezdődött a gettókban tömörített zsidóknak egyes gyűjtőtáborokba való beszállítása.; A szegedi V. csendőrkerület területén 3 gyűjtőtábor létesült: Kecskeméten (zsidók várható létszáma 5500], Szegeden (zsidók várható létszáma 8800] és Bácsalmáson (zsidók várható létszáma 3400].”51

E jelentés szerint az összegyűjtés „f. hó 25-ig bezárólag befejezést fog nyerni." Tehát ekkor már tudta, hogy az egy héttel korábban tartott szegedi értekezleten elhangzott június 20-i tervezett határidő nem tartható a begyűjtés „zavartalansága" ellenére: „Az itteni területen [IV. zóna] fekvő 7 gyűjtőtáborból való szállítások nem f. hó 21-én kezdődnek, hanem június 25-én indulnak meg, és 28-án befejeződést fognak nyerni.”

Lelkesedését valamelyest beárnyékolta az is, hogy „A német biztonsági rendőrség kassai átvevő bizottságának jelentése szerint az egyes szállítmányok magyar kísérő őrsége olyan rémhírekkel ijesztgeti a szállítmánybeli zsidókat, hogy a németek majd, [ha] a határon túljutnak, kivégzik őket." Persze ezekkel a „rémhírekkel" a III. zónából deportált zsidókat riogatták kísérőik, mégis intézkedni kellett, hogy a következő zónákból elszállításra kerülők fülébe ne jussanak ilyen hírek. „Az egységes karhatalmi erők parancsnoka ennek megszüntetése iránt intézkedett." - nyugtatta meg feletteseit Ferenczy.52

49 Május elsején tudósította olvasóit a Csendőrségi Lapok, hogy Ferenczy Lászlónak leánygyermeke született. Csendőrségi Lapok, 1944. május 1. 296.

50 A kárpátaljai és észak-erdélyi csendőrkerületekben, az I. és II. zónában április közepén és május elején kezdődött - Ferenczy László szavával élve - a „tisztogatási akció", és május közepén a deportálás. Alii. zónát az ország északi része képezte (székesfehérvári és miskolci csendőrkerület), ahol június 5-9. között állították fel a gyűjtőtáborokat, majd a IV. zónában (szegedi és debreceni csendőrkerület) június 16-20. között. Amint elszállították ezekről a területekről a zsidókat, azonnal folytatták összegyűjtésüket június 29-július 3. között az V. zónában (pécsi és szombathelyi csendőrkerület), valamint június 30-án 18 órától július 3.

20 óráig a VI, zónában (budapesti csendőrkerület). A deportálást is a menetrend szerint végrehajtották valamennyi csendőrkerületben július 9-ig. „Szállítmányok futása mindvégig zavartalan volt." - jelentette elégedetten Ferenczy feletteseinek.

51 Molnár: Csendőrtiszt a Markában, 309.

52 Ferenczy Lászlóhoz már június első felében eljutott az úgynevezett Auschwitzi Jegyzőkönyv, amelyből pontosan lehetett tudni, hogy mi történik az Auschwitzba deportáltakkal. Mégis csak július elején jelentkezett Sztójay Döme miniszterelnöknél, hogy utána kellene nézni az abban foglaltaknak. Népbírósági perében azt állította, hogy amint megtudta mi történik a deportált zsidókkal, azonnal a fővárosba utazott, és megmentésükön fáradozott. Molnár: Csendőrtiszt a Markában, 31-34., 143., 206., 302-309.

140 o<xxx>oooooo<xxxxxxx>o Zsidók Szeged társadalmában