Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
7. Molnár Judit: 1944 - ünnepléstől deportálásig
Ez utóbbi értekezlet tárgya lenne: „A zsidók összeszedése alkalmával megejtett házkutatások, lefoglalások stb. technikai lebonyolítása, a táborok élelmezése és egészségügye, a külföldi zsidókkal szemben követendő eljárás, valamint a szállítások alkalmával a közigazgatás vezetői részéről teendő más intézkedések, illetve beszerzések", továbbá „futárszolgálat megszervezése és végül a szállítmányok menetrendjének közlése."34 Május 29. és június 4. között azonban a deportálás fő szervezői koncepciót váltottak: csak egy értekezletet tartanak az akció előtt néhány nappal valamennyi illetékes helyi vezetőnek. Ferenczy László 1945 decemberében Endréék népbírósági perében elhangzott tanúvallomása szerint az értekezletek célja az volt, „hogy súlyt adjanak a belügyi kormány elhatározása komolyságának.”35 A szegedi főispán és h. polgármester, továbbá a szegedi csendőrkerület parancsnoka, Liptay László csendőr ezredes vagy Horváth József rendőrfőtanácsos már pontosan tudták mi olvasható az értekezleten szétosztott 6163/1944. BM VII. rés. számú rendeletben, amelynek „komolyságáról" adtak szigorúan bizalmas tájékoztatást a résztvevőknek a belügyi államtitkárok, hiszen ennek értelmében működtek közre a délvidéki zsidók deportálásában néhány héttel korábban. Most azonban már nem számukra ismeretlen embereket, családokat, - azokban a hetekben használatos kifejezéssel élve - „szállítmányokat" kellett elhelyezni, megmotozni, kifosztani, vagonba zsúfolni, hanem saját szomszédjaikat, orvosukat, ügyvédüket, szabójukat, cipészüket, esetleg fodrászukat, és azok gyerekeit, szüleit, nagyszüleit, köztük az évtizedeken keresztül ünnepelt, tisztelt közgyűlési tag Löw Immánuel főrabbit. Abban a tanácsteremben döntötték el, hogy a Cserzi Mihály utcai téglagyár szárítójába zárják, majd vagonba zsúfolják körülbelül 70 sorstársával, ahol korábban a véleményét kérték Szeged város jövőjéről. A város „hűtlenné" vált a tudós rabbihoz, és több ezer - városához hű - lakójához.36 A szegedi gyűjtőtáborba öt nap alatt (június 16. hajnali 5 óra és június 20 este 9 óra között] kellett közel 8900 embert beszállítani az alábbi helységekből: Szeged, Makó, Kiskunhalas, Hódmezővásárhely, Kecel, Kalocsa, Szentes, Mindszent, Kistelek, Kiskunmajsa, Kiskundorozsma.37 A bizalmas BM rendelet „A" melléklete szerint elszállítandók a „sárga csillag viselésére kötelezett zsidók nemre és korra valamint betegségre való tekintet nélkül”. Sőt a „sárga csillag viselésére kötelezett zsidók ... 6 éven aluli gyermekei is, akik egyébként a sárga csillag viselésére 34 Uo. 35 Ferenczy tanúvallomása az Endre-Baky-Jaross perben, 1945. december 22. Közli: Molnár: Csendőrtiszt a Markában. 237. 36 Scheiber Sándor 1944. július 21-én Budapesten a Farkasréti temetőben Löw Immánuel koporsójánál használta először ezt a kifejezést: „Búcsúzik Tőled az elárvult templom, a Löwök százéves hitközsége, az elhurcolt hívek serege s a Hozzád hűtlenné lett városod." Közli: Múlt és Jövő, 1990/1. szám 35. 37 Az Endre-Baky-Jaross per, 523. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 137
