Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

4. Glässer Nornert: Az integráció politikai liturgiái: Szimbolikus politika és hazafiasság Löw Immánuel beszédeiben

törekvések szimbolikus megjelenéseivel, a szélsőséges irredentizmustól viszont elhatárolódott.80 A keresztény szenvedéstörténet Magyarországra alkalmazott parafrazeálásait Löw a judaizmus holtak feltámadásra vonatkozó képeivel helyettesítette. A magyar hőskultusz jelképisége szerint a hősök - mint vértanúk - emléke pedig a kortársakat az emlékezésre, a következő nemzedékeket az elesettek harcának folytatására volt hivatott sarkallni. „Sírotokból támad föl, sírotokból kél egetkérő reményünk... Megemlékezés ünnepén ébred feltámadás ünnepváró reménye, fohásza, könyörgő imádsága. Kikel hantok alól az elhantolt remény, csírát keleszt kicsordult véretektől a rög, a haza szent röge. Ha leroskaszt bennünket az élet szörnyűterhe , bízó hittel borulunk le újból sírotokra. Újra kél az imádságos.jósléleklátta álom, Nagymagyarországédes álma... Rajta merengünk el itt, főhajtva, térdalázva.''81 - hangzott el 1930-ban a Hősök Emlékünnepén.

Tanulságok

L

öw Immánuel hazafias zsinagógái beszédeiben korának társadalmáról nyújt kortárs felekezeti olvasatot, a judaizmus hagyományaira lefordítva és családi emlékeivel, személyes tapasztalataival átszőve jeleníti meg a modern magyar nemzeteszme szimbolikus politikáját. Löw műveltsége, neveltetése a dualizmus középrétegeinek világában gyökerezett, homíliáiban az emancipált és polgárosult zsidóság értelmezéseit fogalmazta meg. Bár családja érintett volt a vesztes forradalom utáni megtorlásban, a kiegyezés elvi alapjain állt. A két világháború között pedig a monarchia nosztalgikus világába tekintett vissza. A Szentírás hetiszakaszaihoz, a prófétai szövegekhez, a zsoltárokhoz és a zsidó hagyományhoz visszanyúlva kísérelt meg lényegi azonosságokat tolmácsolni hívei számára a közössége jelene és a zsidóság múltja között.

80 Vö. Gleszer - Zima 2010.

81 Löw 1939. 405.

106 oooooooooooooooooooo

Zsidók Szeged társadalmában