Bäck Manci - Kárász Judit - Liebmann Béla - Müller Milós: A szegedi zsidóság és a fotográfia (Szeged, 2014)
Szabó Magdolna: Kárász Judit
Kárász Judit 1912-1977 Szeged és a Fiatalok Tehetős és művelt szegedi zsidó polgárcsaládba született 1912. május 21-én. Apja Kárász József bankár, anyja Szivessy Mária, a szegedi nőmozgalom egyik megalapítója. Több városban (Pécs, Budapest) járta iskoláit, majd 1927-ben édesanyjával visszaköltözött Szegedre és itt, az Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban érettségizett 1930-ban. Kellnerék belvárosi látszerész- és fotóüzletében tanulta a szakma alapjait, főként a laborálásban szerzett gyakorlatot. Érettségi után Párizsban élő nagybátyja, az akkor már híres építész, André Sive (Szivessy Endre) közbenjárására beiratkozott a dessau-i Bauhausba, de 1930 őszétől két szemeszteren át a párizsi École de la Photographie-ban képezte magát. Az 1930-as évek elejétől szoros kapcsolatba került, majd 1932-től tagja lett o Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Köztük akkor még egyedüli fotográfiai alkotóként Ortutay Gyula, Buday György, Erdei Ferenc oldalán járta nyaranta az értelmiségi társulás falvakba, tanyákra vezető útjait. A Kollégium politikai, művészeti, tudományos elveit a „falumunka” alkalmai, a munkás és paraszti léttel való közvetlen találkozások formálták. A néprajzi adatgyűjtés, kutatás, tényfeltárás, személyes tapasztalatok határozták meg a parasztságról alkotott felfogásukat, a róluk szóló és feléjük irányuló elvi és gyakorlati teendőiket. Az ilyen „kiszállások" részeseként korszerű képi látásmóddal dokumentálta a kollégisták választotta szociográfiai terep jellemző szereplőit. Kifejezésmódja a kollégium művészeti és társadalomszemléleti elveivel volt rokon. Szellemi vezéralakjával, Buday György kiváló grafikussal közeli barátságot ápolt. A szegedi Móra Ferenc Múzeum irodalomtörténeti gyűjteményének Buday-hagyatékában számos Kárász-levél maradt fenn. Belőlük egy ambiciózus, tudatos szellemben építkező, alkotni vágyó, érzékeny, szerény, lírai alkat bontakozik ki. Sorai az útkeresésről, kényszerű vándorlásainak néha megrendült, bölcs tapasztalatairól adnak számot és tovább árnyalják életrajzának addig ismeretlen részleteit. Mintegyiklegkitartóbbszegedi barátjától kérte és fogadta a fotográfiai témaválasztáshoz és kifejezéshez szükséges művészeti instrukciókat. Áhítattal olvasta a beszámolókat a hazai szellemi élet történéseiről. A Kollégiumban elsajátított elemző, értékelő attitűd alapján pedig őszinte, nyílt reakciókat várt fotóművészeti működésének első számú kritikusától. Kapcsolatot tartott a színházi rendező Hont Ferenccel, a nagy ívű néprajztudományi pályát befutó Ortutayval és a Rodndti'-házaspárral. A költő munkásságát igyekezett követni, annak halála után Fifivel, a feleséggel mindvégig barátok maradtak. Az 1931-1933 közötti időszakban szülővárosáról, a piacokról, vásárokról, városi munkások, kubikosok és a környező vidéki parasztság életéről készült újszerű, nyers és megrázó fotótanulmányai alapján tartották és tartják Kárász juditot a korai magyar szociofotó egyik úttörő, meghatározó alakjának, A szociofotónak korábban nem voltak hagyományai nálunk. Rokon törekvések nagyjából egy időben sarjadtak, mint Kassák
