Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)

A PARASZTI GAZDÁLKODÁS - Paprikatermesztés

acélrostákra öntötték, ahol gyakori kavargatás - karélás - után lassan kiszáradt. A legtöbb helyen télen a bűrrel együtt szárították. A megszáradt bűrt faládában, furkóval zúzták össze. Az őrlésre elkészített paprikának zúzott volt a neve. A zúzott paprikát a kiszárított maggal a megfelelő arányban összekeverve házilag, mozsárban vagy paprikakülün törték meg. A külüt fiatal fiúk lábbal hajtották. Ezt nagyobb gazdaságokban használták, ahol már értékesítették is az őrleményt. Nagyobb mennyiséget a paprikamalmokban őrlettek. Az édesnemes paprika megjelenése után, az 1940-es évektől, a kikészítés egyszerűbbé vált. A jobb minőség elérése érdekében szárítás előtt a füzérekről a paprikacsöveket lécsipödték. A csumát a madzagon hagyva, a csövet letépték és minőség szerint válogatták. Szárítása és őrlése bűréhez hasonló módon történt. Az 1970-es évektől a fűzést a szütyűzés váltotta fel. A leszedett paprikát keskeny műanyaghálóba öntötték a szütyűzőtölcsér segítségével. A szütyűket a hajdani füzérek helyén tárolták, télen a szerződtető vállalatnak értékesítették. Tanya paprikafüzérekkel