Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)

A PARASZTI GAZDÁLKODÁS - Pásztorélet, állattartás

Gulya a csordakútnál Egy-egy falkánál rendszerint öt pásztor szolgált: a számadó, a számadóbojtár vagy öregbojtár, a második bojtár, a kisbojtár és a lakos. Az utóbbi feladata a főzés és a falka éjszakai ügyelete volt. 22 Egy falkába 800-1000 barom verődött össze. A dualizmus korában a kormányzat a hadsereg számára, huszárlónak alkalmas remonda csikókat vásárolt magas áron. Ez föllendítette a lótartást. 1883-ban több mint kétezer lovat váltottak ki a gazdák a legelőkre. Egy ménesben 500-600 lovat tartottak a csikósok felügyelete alatt. A mind nagyobb méretű legelőfeltörések és a gyapjú árának eséKöcsögfa se következtében a juhállomány a ig. század végére a néhány évtizeddel korábbi létszám harmadára csökkent. Minősége azonban javult, mivel a 20. század elejére a racka és a cigája fajtákat fölváltotta a merinói birka. A szállásföldeket bérlő juhászok korszakát fölváltotta a paraszti juhtartás. A kisebb gazdaságokban is tartottak néhány juhot, a nagyobb birtokosok azonban a tanya körül akár több száz juhból álló nyájakkal rendelkeztek. A kukorica termesztésének elterjedésével, a 19. század második felére a sertéstartás jelentősége egyre nagyobb méretűvé vált. Házi szükségletre valamennyi tanyán tartottak néhány sertést. A városban tartott sertéseket a városhoz közeli csürhejáráson legeltették. Kereskedelmi célú hizlalás a 19-20. század fordulóján Rókus városrészben vált általánossá, iparszerűvé. Elsősorban a mangalica fajtát tenyésztették. A baromfitartás a tanyai gazdaságokban bírt nagyobb jelentőséggel. Tyúkot minden tanyán tartottak. Libát, kacsát elsősorban a szikes tavak mellékén lévő tanyák-