Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)

HALÁSZAT

A legrégibb hálófélék közé tartozik a métháló és a marázsa. Mindkettő úszója háromszögletűre hajtott cötkényből (kutyatej) volt, állóvízben használják. 25-30 m hosszú, 1,5-2 m széles, lenge, azaz vékony hálófajták, melyeket a cötkények segítségével két karóhoz rögzített zsinórra fűznek. A háló szabadon úszik a vízben, a hal belegabalyodik a szemébe. Varga Mihály kötélgyártó műhelyében halászhálót készítenek, 1930 körül A halászbokrok által használt, legnagyobb tiszai háló a gyalom néven is emlegetett, 80-100 m hosszú öregháló vagy nagyháló volt. Bent járó vége szélesebb volt, a kint járó vége felé keskenyedett, ahol a háló is sűrűbb szemű volt, mert ide szorítottak. A két végére apacs nevű rúd volt kötve. A háló elvetéséhez, a tanyavetéshez két ladik kellett. A nagyobb ladikkal beeveztek a meder közepére és a hosszabb nagyapacsot belevetették Kishalászok gyékénysátor alatt pihennek, 1900-as évek eleje 1