Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 44. Ismeretlen mester: Dávid király, 1720 körül

44. Ismeretlen mester: Dávid király, 1720 körül Faragott, festett és aranyozott hársfa, 110 x 85 cm Móra Ferenc Múzeum, Bálint Sándor hagyaték, lelt. sz.: B-89. 37. 1 Vétel a Művelődési Minisztérium támogatásával, 1980 A restaurálás ideje: 2003—2004 búskomorságba esett, ezért elhívatta D avi dot Betlehemhői, hogy A dombormű leírása: A rendkívüli értéket képviselő, játsszék neki a hárfáján. Miután Dávid megölte Góliátot, Saul magas művészi színvonalú alkotás BálintS ándor hagyatékából féltékenységéhen lándzsát hajított a hárfázó fiú felé. Később Dá1980 őszén jutott a múzeumba. vid csatában legyőzte a királyt s 5 lépett a trónra. Helyreállítás: Az olajjal festett és aranyfestékkel díszített fafaragás idővel törést, csorbulást szenvedett, amelyeket elsősorban a faanyagot megtámadó és meggyöngítő farontó bogár (anohium = álszú) okozott. A lábfej törésfelületén jól megfigyelhető volt a szivacsosra rágott fa bel seje. A legfontosabb restaurátori feladat a dombormű rovarfertőzés elleni kezelése és a fa anyagának konzerválása, tisztítása, a letört kisebb hiányok pótlása és patinázása volt. Föltehetően Szegedről származik. Eredetének, készítési helyének és idejének pontosabb meghatározása a jövő kutatóinak feladata. Dávid király ikonográfiái ábrázolásaiban az egyik leggyakoribb jelenet a „zsoltáros" vagy „hárfázó" Dávid király. Képzőművészeti formája és attribútumai ifjúként pásztoröltözet, bot, pásztortarisznya, parittya, kard és Góliát feje lehet; énekesként és zsoltárköltőként hárfa, könyvtekercs (zsoltároskönyv); királyként korona vagy turbán. Ez utóbbi két csoport jelenetei olykor keverednek egymással, mint ez a Zsoltáros Dá VI dk irály c. faragott domborművön is megfigyelhető. Ak eresztény teoló gia és művészet számára Dávid király ábrázolása azért jelentős, mert Jézust az ő leszármazottjának, „Dávid házából valónak" tekinti. Dávid, mint győzedelmes, az üdvöt hozó Krisztusnak (a Messiás királynak) az előképe, s ebben a szerepben a középkori uralkodók mintaképe. Dávid életének jeleneteivel gyakran illusztráltak zsoltároskönyveket, bibliákat vagy történeti könyveket, króni kákát. A k éptípus témájának eredete az Otestamentumban keresendő. Sámuel próféta Sault kente föl Izrael első királyává. Saul azonban az Úr parancsa ellenére — hogy minden ellenséges életet el kell pusztítani — áldozati állatokat vitetett haza, ezért az Úr elfordult tőle. Ezek után Sámuel Dávidot, a betlehemi Izáj legkisebb fiát kente föl, aki addig apja juhait őrizte. Saul az Úr kegyének elvesztése miatt 96