Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 27. Molnár József: Idilli tájkép, 1850-es évek vége

28. Martin van Meytens köre: Mária Terézia, 1741 előtt Mária Terézia (1717-1780) 1 740-től Ausztria és az osztrák örökös tartományok uralkodója 1741-től Magyarország, 1743-tól Csehország királynője Vászon, olaj, 1 48.5 cm x 98 cm Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény, lelt. sz.: 50. 38. 1 A restaurálás ideje: 2000-2001 A kép leírása: Festői stílusa alapján Martin van Meytens köréhez tartozó mester munkája; számos ismert analóg példával rokonítható. A festmény különös ikonográfiái érdekességét a királynő nagykoronájának egyedi megformálása adja, mely teljesen ismeretlen Mária Terézia magyarországi ábrázolásai között. Kérdés, hogy a mester a fiatal uralkodónőt melyik közjogi méltóságákan festette meg. A kézken tartott jogar (kormánypálca) és a kajka (parókáka) tűzött diadém alapján — amely tetején kicsi császári koronácska látszik — mint az örökös tartományok ura lkod ója jelenik meg. Ak orona, mint iegfőkk katalmi jelvénye viszont nem azonosítható, mivel eltér a közismerten a Hakskurgok viselte (császári, magyar és esek) királyi koronák alakjától. M egválaszolásra és továkki kutatásra váró kérdés marad az is, mikor, kogyan, és miért éppen ez a festmény került Szeged szakad királyi város kirtokáka. Alkotója: Martin van Meytens (1695-1770), a svéd származású festő vagy az ő tanítványai körékői kerülketett ki. A művész legtökket Ausztriákan működött. A reprezentatív karokk udvari portréfestészet egyik legjelentősekk képviselője volt. El őhh Angliában dolgozott, ahol nagy hatással volt rá van m Dyck elegáns portrékészítő technikája, majd Párizsban divatos miniatűrfestőként vált ismertté. Drezdai, velencei, római és firenzei tartózkodás után 1730-ban Bécsben telepedett le. Hamarosan III. Károly császárnak, majd leányának, Mária 1 eréziának udvari festője lett. 1759-ben a festészeti akadémia igazgatójává nevezték ki. Ma gas rangú mo delijeit, a császári csaladot, az osztrák és a magyar arisztokrácia tagjait kissé merev beállításba n, de az öltözékek virtuóz anyagábrázolásával örökítette meg (pl. Bánffy Dénes képmása, Batthyány Károly József portréja). Helyreállítás: Az olajképet korábban kétszer javították. A vásznon állapota idővel teljesen leromlott. A képfelü let „háztetősen' ' fölka gylósodott és megeres zkedett. A 19. század végi fölújításkor az újonnan beállított díszráma megvetemedett: ívesen elhajló, középső része a festmény felületéhe nyomódott. Luminescens-, infravörös- és elektro-mikroszkópos fölvételek készítésével számos részlet megismerhetővé vált, mely pontosította a kép készítésének technikáját és a beavatkozások mértékének határát. A felvételeken jól nyomon követhető a régi lakkozások kiterjedése és a legutolsó javítások nyoma. A mélyebb rétegekről készült speciális fotókon a legkorábbi sérülés átfestése is egyértelműen megállapítható. Fő bb restaurálási munkafázisok: az állapot lefényképezése; díszrámáhóik ihontás; a mozgó festékrészek megkötése; durva tisztítás; a festményvászon lebo ntása az ékelhetetle n és durva megmun^ 66 ^