Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 23. Pataky László: Gróf Andrássy Gyula, 1898

23. Pataky László: Qróf Andrássy Qyula, 1898 „A szép akasztott gróf", miniszterelnök (1867-1871), honvédelmi- és külügyminiszter (1867-1879) Lenvászon, olaj, 235,5 cm x 130,8 cm Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény, lelt, sz.: 50. 60. 1 1999-től tartós letétben: Szegedi városháza - Közgyűlési terem A restaurálás ideje: 1999 A kép leírása: Andrássy „szalonruhás" diplomataként jelenik meg: fekete szövethői készült, duplasoros gomholású, hosszított, felöltőszerű zakót és mellényt, enyhén szűkített pantallót visel. A feh ér, állógalléros ing sarkai kihajlók, körötte fekete csokornyakkendő. A cipő cúgos vagy gomhos záródású. A gróf ónémet stílusú asztal m ellett áll, melynek felső és alsó párkányai faragott díszítésűek. Keze az asztal sarkára támasz­kodik, ahol iratok halmozódnak egymásra, rajtuk a tinta szá­rítására szolgáló porzó látható. A torontáli stílusú, színes sző­nyegen szék áll, láha csavarmenetes, dúsan faragva, háttámlája és ülőkéje barnás színű bársonnyal van kárpitozva. Alkotója: Pataky László (1857—1912) festő, illusztrá­tor. Egyike a müncheni életképfestészeti iskola követőinek; emellett a magyar hetyárromantika, különösen a kurucvilág áb­rázolásának avatott és termékeny kezű festője. A Mintarajz­iskolána járt, majd 1879-től a müncheni akadémián Seitz pro­fesszor tanítványaként, gyerekkori jóbarátjával, Hollósy Si­monnal együtt tanult. 1883-től a párizsi akadémián Cahanel tanítványa volt. 1888-ban Hírmon Jó című festményével — amelyet I. Ferenc József magánképtára vásárolt meg — elnyerte a Munkácsy-ösztöndíjat. 1889-be n feleségül vette Kreybig Ká­roly (1831—1913) honvéd altábornagy Riza nevű lányát. Még ez évben Párizsba költözött, bogy Munkácsy műhelyében dol­gozhasson. Közreműk ödött a nagymester óriási méretű Hon­foglalás képének készítésében. Munkácsy követőjének vallotta magát és ezt témaválasztása, a szociális kérdések iránti érzé­kenysége igazolja. 1894-ban visszatért Magyarországra és Al­vincon telepedett le. 1898-ban a Szeged város megrendelésére készült Andrássy Gyulát ábrázoló képét az Országos Képző­művészeti Tanács tagjai ból álló bírálóbizottság negyedszerre fogadta el. Idősebb korára egyre inkább elhatalmasodó idegbaja miatt festői válságba jutott. fir fir 54

Next

/
Thumbnails
Contents