Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 18. Roskovics Ignác: Kossutb Lajos, 1897

18. Roskovics Ignác: Kossuth Lajos, 1897 Újságíró, országgyűlési követ, pénzügyminiszter, kormányzó (1849) Lenvászon, olaj, 238,5 cm x 133,5 cm Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény, lelt. sz.: 50. 41. 1 1998-tól tartós letétben: Szegedi városháza - Közgyűlési terem 9 szobájának szőnye­gén, barokkos asztal mellett állva. A kissé balra forduló alak ol­dalát diszzsmoron e­züst veretes díszkard övezi, jobb kezében az 1848-as forradal­mi törvényekre utaló papírlapot tartja. Széles gallérú magyaros inget visel, mely ké­szülhetett finom vászonból vagy selyemből is; az ujja búzott, gombos oldású, puha mandzsettában záródik. Az ing fölött mély nyitású, búzott és dupla gombsoros mellény látbató. Kossutb fekete, egyenes szárú szövetpantallót bord. A felöltő is magyaros jellegű, ún. Petőfi-kabát: egybe szabott dereka szu kitett, zsinóros kötésű, pitykegombolású. (A piros színű, gömb alakú virágcsúcsos gombok ábrázolása festői elképzelés lebet, mert ezek általában ezüst vagy egyszerű ónozott gom bok voltak.) A kabát ujja egyedi megoldású: fölbasított, piros selyemmel alábélelt, szintén zsinóros és pitykés. A franciás ízlésű, szatén anyagú szalagnyakkendő masni formára van kötve. A cipőt a művész föltebetően vagy cúgos magas szárú, vagy ennek gombos változatában ábrázolta. Alkotója: Roskovics Ignác (1854—1915) búsz évesen, 1875-ben iratkozott be a Magyar Királyi Országos Mintarajz­tanoda és Rajztanárképezdébe. 1882-ben az egybázi festészet 300 forintos díját kapta a Műcsarnok vallásalapjából. Sikerein fölbuzdulva Rómába utazott: itt festette a József a kis Jézust ne­veli című képét, amely a lévai piarista templom főoltárára ke­rült. 1884-ben rövid időre Ungvárott telepedett le, s mint mes­tere, Hevardle, kis ideig rajztanári állást vállalt. 1885-ben Bu­dapestre költözött. Ezekben az időkben kezdték a művészeket befogad ni a finomabb társasági élet meghatározói közé. Nép­szerűség dolgában Roskovicsnak aligba volt párja. A Nemzeti Szalonban — amely akkor művészklubnak indult —, az ő elmés és kitűnő előadású pobárköszöntőinek tapsoltak. A jó kedélyű művészt mindenki szerette, így jó barátságba került Feszty Ár­páddal és Vágó Pállal is. 1900-ban kis állami aranyrémet ka­pott, 1902-ben a Képzőművészeti Társulat a kecskeméti nagy­templom kifestéséért Lotz-díjjal tüntette ki. Szembetegsége egyre rosszabbra ford ult; utolsó nagyobb műve a budai var­templom oltárképe volt (Szent István átveszi Asztrik püspöktől a koronát). 46 A restaurálás ideje: 1998 A kép leírása: A múze­um jogelődje, a Szegedi Városi Múzeum Képtára 1898-1908 között elsőként mutatta be a 19. századi magyar történelem legjelesebb politikusairól festett, újonnan elkészült műalkotáso­kat: Kossutb Lajos, gróf oze­cbenyi István, Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula olajképét. Az egész alakos festmények el­készíttetését Szeged szabad ki­rályi város közgyűlése még a milleneumi ünnepségre készü­lődve, 1894-ben határozta el. Ugyanakkor így tisztelegtek az akkor Torinóban elhunyt nagy magyar államférfi, Kossutb em léke előtt. A művek majdnem tíz évi bemutatás után mintegy ki­lencven esztendeig aludták „Csipkerózsika-álmu kat" a muzeum egyre szűkösebbé váló raktárában. Végül 1994-ben — az elfe­ledés és a méltatlan mellőzöttség bosszú évtizedei után —, Kos­sutb halálának 100. évfordulóján — a magyarság e jeles képvi­selőinek ábrázolásait a város közgyűlése letétként kikérte és végső elhelyezési céllal a városháza közgyűlési termében föl­állíttatta. Az akadémi­kus jellegű, ám ran­gos kvalitású fest­mény Kossutb La­jost mint kormány­zót, jelle gzetes re­formkori öltözetben jeleníti meg hivatali

Next

/
Thumbnails
Contents