Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 18. Roskovics Ignác: Kossutb Lajos, 1897
18. Roskovics Ignác: Kossuth Lajos, 1897 Újságíró, országgyűlési követ, pénzügyminiszter, kormányzó (1849) Lenvászon, olaj, 238,5 cm x 133,5 cm Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény, lelt. sz.: 50. 41. 1 1998-tól tartós letétben: Szegedi városháza - Közgyűlési terem 9 szobájának szőnyegén, barokkos asztal mellett állva. A kissé balra forduló alak oldalát diszzsmoron ezüst veretes díszkard övezi, jobb kezében az 1848-as forradalmi törvényekre utaló papírlapot tartja. Széles gallérú magyaros inget visel, mely készülhetett finom vászonból vagy selyemből is; az ujja búzott, gombos oldású, puha mandzsettában záródik. Az ing fölött mély nyitású, búzott és dupla gombsoros mellény látbató. Kossutb fekete, egyenes szárú szövetpantallót bord. A felöltő is magyaros jellegű, ún. Petőfi-kabát: egybe szabott dereka szu kitett, zsinóros kötésű, pitykegombolású. (A piros színű, gömb alakú virágcsúcsos gombok ábrázolása festői elképzelés lebet, mert ezek általában ezüst vagy egyszerű ónozott gom bok voltak.) A kabát ujja egyedi megoldású: fölbasított, piros selyemmel alábélelt, szintén zsinóros és pitykés. A franciás ízlésű, szatén anyagú szalagnyakkendő masni formára van kötve. A cipőt a művész föltebetően vagy cúgos magas szárú, vagy ennek gombos változatában ábrázolta. Alkotója: Roskovics Ignác (1854—1915) búsz évesen, 1875-ben iratkozott be a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezdébe. 1882-ben az egybázi festészet 300 forintos díját kapta a Műcsarnok vallásalapjából. Sikerein fölbuzdulva Rómába utazott: itt festette a József a kis Jézust neveli című képét, amely a lévai piarista templom főoltárára került. 1884-ben rövid időre Ungvárott telepedett le, s mint mestere, Hevardle, kis ideig rajztanári állást vállalt. 1885-ben Budapestre költözött. Ezekben az időkben kezdték a művészeket befogad ni a finomabb társasági élet meghatározói közé. Népszerűség dolgában Roskovicsnak aligba volt párja. A Nemzeti Szalonban — amely akkor művészklubnak indult —, az ő elmés és kitűnő előadású pobárköszöntőinek tapsoltak. A jó kedélyű művészt mindenki szerette, így jó barátságba került Feszty Árpáddal és Vágó Pállal is. 1900-ban kis állami aranyrémet kapott, 1902-ben a Képzőművészeti Társulat a kecskeméti nagytemplom kifestéséért Lotz-díjjal tüntette ki. Szembetegsége egyre rosszabbra ford ult; utolsó nagyobb műve a budai vartemplom oltárképe volt (Szent István átveszi Asztrik püspöktől a koronát). 46 A restaurálás ideje: 1998 A kép leírása: A múzeum jogelődje, a Szegedi Városi Múzeum Képtára 1898-1908 között elsőként mutatta be a 19. századi magyar történelem legjelesebb politikusairól festett, újonnan elkészült műalkotásokat: Kossutb Lajos, gróf ozecbenyi István, Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula olajképét. Az egész alakos festmények elkészíttetését Szeged szabad királyi város közgyűlése még a milleneumi ünnepségre készülődve, 1894-ben határozta el. Ugyanakkor így tisztelegtek az akkor Torinóban elhunyt nagy magyar államférfi, Kossutb em léke előtt. A művek majdnem tíz évi bemutatás után mintegy kilencven esztendeig aludták „Csipkerózsika-álmu kat" a muzeum egyre szűkösebbé váló raktárában. Végül 1994-ben — az elfeledés és a méltatlan mellőzöttség bosszú évtizedei után —, Kossutb halálának 100. évfordulóján — a magyarság e jeles képviselőinek ábrázolásait a város közgyűlése letétként kikérte és végső elhelyezési céllal a városháza közgyűlési termében fölállíttatta. Az akadémikus jellegű, ám rangos kvalitású festmény Kossutb Lajost mint kormányzót, jelle gzetes reformkori öltözetben jeleníti meg hivatali
