Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 16. Wándza Mibály: V. Ferdinánd, 1831
16. Wándza Mihály: V. Ferdinánd, 1831 Osztrák császár, Csehország és Magyarország királya (1830/1835-1848) Lenvászon, olaj, 159x11 4,5 cm, díszkerete: 1 87 cm x 1 42,5 cm Makó, József Attila Múzeum, lelt. sz.: 82. 11. 1 A restaurálás ideje: 1997-1998 A kép leírása: Az 1830-ban V. Ferdinánd néven magyar királlyá koronázott Habsburg főherceg (1835-től osztrák császár) bárom kitüntetést visel, köztük a Szent István-rend ezüstcsillagát. Magyar viseletű, huszár tábornoki egyenruhában, zöld drapériával díszített, oszlopos teraszon jelenik meg. Karmazsinvörös színű, bársony lovagló-öltözetet hord: bárom gombsoros dolmányt; vitézkötésű, aranyzsinór rátétes huszárnadrágot; barna, bermelin szegélyű — szintén rátétes — rövid, fehér mentét. Vállán és mellkasán széles ezüstszalag, szélein vörös csipkeszegéllyel; dere kát aranyrojtos szablya övezi. Az asztallá bat b arokkos faragású kosfej díszíti. A kékesszürke márványasztalon üvegtégelyek, iratok és aranysujtásos, barnaszőrű kucsma, febér kócsagtollal ékítve. Jobb szélen aranyozott szék látbató, sötétkék bársony kárpittal bebúzva, támlájának tetején faragott levelekből korona csúcsosodik. A ren dk 1VUI színes és teátrális jelenetben az öltözet és kiegészítői, valamint a ren djelek meglehetősen pontosan vannak megformálva. Alkotója: Wándza Mihály (1781-1854) színész, színigazgató, festő, fordító. Kolozsvári tanulmányok után Bécsben a festőakadémián tanult. 1810-ban Kolozsvárott özv. Wesselényi M iklósné ingyen átadott lovardáját alakította át színházzá és 1810. május 19-én nyitotta meg. A város társulatát 1812ig igazgatta. Később Debrecenben, Nagyváradon és Aradon vándorszínész és direktor lett. Társulatával egy-egy előadással M iskolcon és Szegeden is szerepelt. 1820-tól Miskolcon festészettel is foglalkozott: a belyi és a kassai társulatok számára tervezett és festett díszleteket. Hat színpadi művéről is tud unb. Később portrékat (pl. Déryné arcképe), történelmi tárgyú képeket (Mária Terézia koronázási ceremóniája, Ferenc császár koronázása, Zrínyi Miklós szigetvári kirohanása) és csendéleteket készített, melyek közül számos elpusztult. Festett i konokat is (pl. a bomoródi ikonosztáz, 1831). A Magyar Nemzeti Galéria bárom közepes méretű festményét őrzi az elmúlt évtized beszerzéseiből. Közülük a Kazinc2y-allegória című kép 1830 -kan készült. 41 -d 5.
