Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 6. Ismeretlen barokk festő: Borromei Szent Károly, 1730 körül
6. Ismeretlen barokk festő: Borromei Szent Károly, 1730 körül Vászon, olaj, fekete (hegedűtok forma) díszkeretben, cc, 11 Hittudományi Főiskola, Szeged 5 x 80 cm, jelzet: nincs Helyreállítás: A kép helyreállítását egy tervezett kiállításon való bemutatása okán a múzeum Történeti Osztálya végeztette el. Letisztítását a besötétedett, „májfoltos", paraffinnal és a rákötött szennyeződésekkel (porral, koromm al) borított felülete tette időszerűvé. A lepergések során keletkezett hiányfoltok és a kisebb vászonszakadások környékét belyi konzerválás után, tömítés és faktúrakialakítás követte. A finom tisztítást kikísérletezett vegyszerekkel és alkoholos borotvabab keverékével, terpentines közömbösítés mellett végeztem. A lakkeltávolításhoz brüsszeli oldószert kevertem. (Az erős kötésű lakk - és szennyfoltok eltávolítására, kígítás mellett, kevés szalmiákszesz is lett ada golva.) A számos kisebb lyuk és biány pótlására, tömítésére bidegenyves (co lettás), előszínezett (vörös bóluszos) masszát használtam. A foltokra a száradás után a szívóképesség lezárására sellakot, a képfelületre dammárla kkot vittem fel (terpentin-szeszben oldva). A retust olajtalanított olajfestékkel, a véglakkozást selyemfényű sprayla kkal végeztem. A restaurálás ideje: 1988 A kép leírása: A kiemelkedően értékes és művészi rangú barokk festmény az 1950-es évek elején a kalocsai Főegyházmegye szeminárium ából jutott Szegedre. Ekkoriban a magyar államnak — az általa létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal közreműködésével - kifejezett szándéka volt az egyházak javainak elvétele és szakrális ábrázolásainak eltüntetése. Az elkallódástól megmenekü lt festmény az elűzött atyák értékmentő tevékenységének köszönketően került mai kelyére. A kegedűtokformát képező szentkép eredetileg minden kizonnyal itáliai területrő 1 jutott Magyarországra. Már alakjában is magán viseli a tipikusan csak barokk egyházi festőiskolákra jellemző stíl usjegyeket (karokkos testtartások, kekízelgő festői modor, játékosság és kontrasztos színkatás). Az ismeretlen festő a kíkorost feszü let előtt térdel ve láttatja, mint a katolikus kit egyik megvilágosult alakját. A szent káta mögött a kardot jokk kezéken tartó szárnyas arkangyal a kitkéli erőt szimkolizálja. Bal kezéken a megvilágosodás fényét (a szimkolikus jelentésű, „ketlekemi lángot emeli a szent feje fölé. Gákriel tenyeréken a mécses egyken a kékességre és a megkékélésre szólító üzenet is. (A jelenet ikonográfiái szempontkól rokonítkató azzal az ábrázolással, amikor Gákriel arkangyal a földre ereszkedik és fekér liliomot nyújt át Szűz Máriának.) A kép alján a kíkorosi kalappal játszó két szárnyas puttó a képnek idilli, mintegy zsáner jelleget kölcsönöz. Szerepük az leketett, kogy megkönnyítsék a korakeli néző számára a kit erejének elfogadását megvallását. Történelmi káttere: Afe stményen Borromei Szent Károly (1538—1584) milánói bíboros érseb, a katolikus egyház hivatalos szentje, az egyház reformjának érdekében összehívott trienti zsinat (1545—1563) szellemi vezére, lényegében az formáció legfőbb vezetője, majd az ennek nyomán bontakozó újkori barokk jámborság soko ldalú ú látható. Ismeretes Károly önfeláldozó felebaráti szeretete, a betegek iránti odaadása az 1576-os milánói pestis idején. Ennek fényében érthető, hogy 200 év múlva Károly alakja is föltűnik Rozália, Sebestyén és Rókus, a „pestises szentek" mellett a gyakorta ismétlődő magyarországi pestisjárványok idején; Károly tiszteletének hatása Magyarországon a sajátos történelmi helyzet miatt csa kekk or, a 18. század folyamán jelentkezketett, amikor is számos magyar püspök őt tekintette példaképének (lásd Eszterkázy Károly gróf, egri püspök). 24
