Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 74. Greguss Imre: Meringer Laura Sticker Edéné portréja, 1886
74. Qreguss Imre: Meringer Laura Sticker Edéné portréja, 1886 Vászon, olaj, 69,3 x 55,3 cm, eredeti jelzet jobbra lent: Qreguss Imre PB [Pest-Buda] 1 886 Korabeli gipsz-rátétes, fémaranyozott díszkeretben Dr. Klivényi Péter családi képgyűjteménye, Szeged A restaurálás ideje: 2009 szeptember—december A hép leírása: A festményen a 17. században birodalmi nemesi rangra emelt Meringer család egyib leszármazottja, Meringer Laura (1840-1907) látható. Férje, Sticker Ede a híres Gácsi Gyapjúszövet- és Finom-posztógyár cégvezetője volt, aki testvérével együtt hosszabb időn irányította a gyár termelését. A Stick er-testvérek gyártotta gácsi posztót Mik száth Kálmán is megemlíti a Szent Péter esernyője című regényéhen: "gácsi posztó ám ez, olyan erős, hogy víz sem hat rajta át". Magyarország első posztó-manufaktúráját a településen 1767ben gróf Forgácb János alapította. A gácsi posztó elismertségéhez a reformkor arisztokratái is hozzájárultak. Podmaniczky Frigyes a naplójában például beszámol arról, hogy az elsők között vo lt Pest-Budán, aki esténként gácsi posztóból készült tra kkot b zott, b ár kissé durva minőségű volt. (Ugyanis a posztót leginkáhh a hadseregnek szállították.) Gács község ma Szlovákiában a hesztercehányai kerü let 1 osonci járásában található. Egy 1871. március 13-án Monoron kelt német nyelvű hivatalos levél szerint 1620-ban a Meringer-família min dkét nembeli tagjait német—római birodalmi nemesek rangjára (Reichsaldelstund) emelték. Az irat küldője, nemes Reök János e rangemelést bizonyító dokumentumért ford ul a dinasztia egyik tagjához. A levélhői kitűnik, hogy a Meringerek 1748-ig őrizték nemzetségük családfájának igazolását és levelezését. Ősük egy bizonyos Meryger nevű família vo lt. Az állítólag osan megtörtént bizonyítás szerint a család tényleges föleme lked ese Franz Johann von Meringerhez köthető, akinek 1741-ben elzálogosított magyarországi birtokai évi néhány ezer forintot jövedelmeztek. A családi iratok között szerepel Meringer Laura nevére 1841. április 19-én kiállított orvosi igazolás is, amelyben Szigetk község (ma Győr város része) elöljárósága igazolja, bogy a féléves kisleány 1841. április 12-én megkapta a szükséges védőoltásokat. Helyreállítás: Az öreg edő lakktóik issé besötétedett felu letet - az oldódási próbák elvégzése után — vegyszeresen letisztítottam. Kisebb tömítés és faktúrájának kialakítása után közbülső firniszelés, akvarelles aláfestés és beilleszkedő csalárdretusálás következett. A felület lezárásaként selyemfényű lakkot vittem fel. A súlyosan sérült, díszeiben hiányos keretezőrámának tojássor- és szímatagozat-díszítései enyves kötésű gipszszerű anyaghói és fából készültek annak idején. Ak ia lakított f ormatat enyves krétával vonták he. A felü letet b óluszozták, majd olajaranyozást végeztek rajtuk. Abel yreállítás során ezek figyelembevételével végeztem a hiányok pótlását és végül az esztétikai hely reállítást. ^ 154 ^
