Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 71. Nyilasy S ándor: Lázár György polgármester, 1910 körül
71. Nyilasy Sándor: Lázár Qyörgy polgármester, 1910 körül Vászon alapú olajkép, 130 x 100 cm, jelzet jobbra lent: Nyilasy Díszrátétes lakkaranyozott fenyőfa keretezőráma, 161 x 131 cm, profil 16 cm Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény - törzsanyag, lelt. sz.: 50. 25. 1 2009-től tartós letétben: Szegedi városháza - Tisza Lajos-terem A restaurálás ideje: 2009 április—j junms A kép leírása: Az 1895-ken a Közoktatási Minisztérium pályázati támogatásával ezt a portrét is megvásárolta a város. A Közgyűlés 10386/1898. sz. határozata alapján — a Somogyi könyvtár és Városi Múzeum közös bizottságának 254/898. számú 1898. október 4-én tartott ülésének javaslatára — a Közművelődési palota képtárának dísztermében a követke ző képe kkel együtt belyezték el: Munkácsy: „Honfoglalás" czimű színvázlata, Vágó P. „Árvízképe", Ferraris „Széchenyi", Roskovitz „Kossuth", László F. „Deák F.", Pataky „Andrássy Gy.", Benczúr „Tisza K" és „Tisza Lajos" olajfestésű arczképei; a három kisebb terembe pedig Petrovics „4 árvízképe", Spányik „Erdő szélén", Burger „Pálfy F.", Telepi „Tivoli", Kacziány „G olgota", Moretti „Kivánczi szobalány", „III. Károly és neje Erzsébet Krisztina", „Mária Terézia", Vastagb „I. Ferenc József", ismeretlen művésztől „I. Ferenc József és Erzsébet királyné", Sonnensobein „Albrecht főherceg és neje Hildegarde", Than „Horváth Mihály", Barabás „Klauzál G.", Canzi „Deák F.", Horovitz „Tanulmány fej", Munkácsy „Honfoglalás" szénkartonja valamint Pataky és Roskovitz „Árvíz képeinek" vázlatai..." Az ábrázolt személy: Lázár György (1851 — 1915) jogi doktor, királyi- és városi tanácsos. Polgármesterré 1904-b en, Pálfy lemondása után választották meg. Ebb en a tisztségében 1 1 éven át, haláláig maradt Szeged első tisztviselője, amely idő alatt folytatta k ora bbif áradozását a város érdekében. Eszmei ce Íját megválasztásakor köszönőbeszédében fogalmazta meg: „A kiindulópont annak a haladó iránynak a követése, amelyben Szeged fejlődik." Polgármestersége idején sokat fejlődött a város iskolahálózata. Többször vendégesk edett nála Vágó Pál, Fadrusz János, Herczeg Ferenc és Mikszáth Kálmán. Ady Endre bátyámuramnak, a legszeretetreméltóbb literary gentleman-nak nevezte. Szegeden született 1851. április 7-én, szerényebb családi körülmények közé. Édesapja, a Zárda utcai kisiparos fia a 33-as zászlóaljban századosi rangig emelkedett, majd segédmérnökként és útbiztosként dolgozott a városnál. Az ifj ú Lázár György középiskoláit Szegeden, a kegyesrendieknél végezte. Már gimnáziumi éveiben kitű nt a társadalmi ügyek iránti érzékenységével, rendszeresen járt a városi közgyűlésekre. 1869-ben a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, és eljárt az országgyűlés üléseire is. 1874-ben jogi doktorrá avatták, 1875-ben ügyvédi oklevelet nyert és szülővárosában telepedett le. Ügyvédi irodát nyitott s egyúttal az ügyvédi kamara ügyésze lett, és társadalmilag élénk tevékenységet fejtett ki. 1878-ban praxisa fenntartása mellett közigazgatási szolgálatba lépett tiszteletbeli tiszti főügyészként. 1879-ben, a nagyárvíz idején, ladikos mentőcsapat vezetőjeként mentette a végveszélybe jutott belvárosi, móravárosi és rókusi lakosokat, majd az újjáépítésben vett részt. 1883-ban Szeged város tiszti főügyészének és 1891- november 25én tanácsosnak és egyúttal helyettes polgármesternek választatott meg. A város iskolai s más közművelődési ügyeinek előadója volt. 1892-ben létrehozta a Dugonics-társaságot, melynek elnökeként elin dította b arcát a szegedi egyetem megvalósításáért. Elnöke volt a torna-egyesületnek, a N imród vadásztársulatnak. Közben a város szellemi Tb» 148 »év
